Vízügyi Közlemények, 1944 (26. évfolyam)

1-4. szám - II. Dr. Bogárdi János: A lefolyási tényező és a levezetendő belvízmennyiség

28 DK. BOGÁRDI JÁNOS XIII. TÁBLÁZAT - TABLE XIII. A lefolyási tényező Kenessey szerint. Run-off coefficient, according to Kenessey. 1. A lejtési viszonyok résztényezői. Coefficient fractions due to the slope conditions. 1. Ha az oldalak hajlása—• If the side slopes — >35% n, = 0-22 — 0-26 —0-30 2. Ha az oldalak hajlása— If the side slopes —- 11—35% =0-12 — 016 — 0-20 3. Ha az oldalak hajlása — If the side slopes — 3-5—11% = 0-06 — 0-08 — 0-10 4. Ha az oldalak hajlása — If the side slopes — < 3-5% = 0-01 — 0-03 — 0-05 2. Az áteresztőképesség résztényezői. Coefficient fractions due to the perviousness. 1. Igen vízzáró talajra — For very impervious soil «2 = 0-22 -— 0-26 — 0-30 2. Közepes áteresztő talajra — For medium impervious soil =0-12 — 0-16 — 0-20 3. Áteresztő talajra — For pervious soil = 0-06 — 0-08 — 0-10 4. Igen áteresztő talajra — For extremely pervious soil = 0-03 — 0-04 — 0-05 3. A növénytakaró résztényezői. Coefficient fractions due to the vegetative cover. 1. Kopár sziklára — For rock bare , a

3 = 0-22 — 0-26 — 0-30 2. Rét- és legelőre — For medow and pasture = 0-17 — 0-21 — 0-25 3. Feltört kultúrtalaj és erdőre — For cultivated land and forests .... =0-07 — 0-11 — 0-15 4. Zárt erdő, laza hordalék, köves, homokos sivárságra — For forests, loose sediment, stony-sandy desert = 0-03 — 0-04 — 0-05 Foglaljuk most röviden össze mindazokat a körülményeket, amelyek a lefolyási tényező értékét befolyásolják. Egyrészük a csapadékviszonyokkal, másrészük a kérdéses vízgyűjtőterülettel, harmadik részük pedig az évszakokkal, illetőleg az időjárási viszonyokkal függ össze. a) A csapadékviszonyok a csapadék mennyisége, időtartama, eloszlása, milyensége (eső, hó), hevessége, valamint a hevesség változása révén befolyásolják a lefolyási tényezőt. b) A lefolyási tényező függ a vízgyűjtőterület domborzati és lejtési viszonyaitól, talajának földtani összetételétől, különösen a vízzáróságot illetően, a kérdéses terület növénytakarójától, ill. a művelési ágtól, a talajvízszint magasságától és a talajvíz áramlási irányától, végül a vízgyűjtőterület nagyságától, alakjától és tengerszint feletti magasságától. c) Az évszakok, illetőleg az időjárás a változó hőmérsékleti és párolgási viszonyok (beleértve a napsütésben és a levegő páratartalmában mutatkozó különbségeket), valamint a szelek járása folytán befolyásolják a lefolyási tényezőt. Ezeket a szerteágazó körülményeket vizsgálva, mint legfontosabb tényt megállapíthatjuk, hogy a csapadékviszonyok, valamint az évszakok, illetőleg az időjárás befolyása miatt a lefolyási tényező még ugyanazon vízgyűjtőterületre sem állandó értékű. Célszerűtlennek kell tehát ítélnünk minden olyan kísérletet, mely a lefolyási tényezőt általános ér vénynyel próbálja meghatározni. Olyan összefüggést találni ugyanis, amely valamennyi változó hatását, sőt a köztük sokszor csak árnyalatokban mutatkozó különbségeket is érvényre juttatná, lehetetlennek látszik. Egyetlen megoldásként a lefolyási tényezőnek minden vízgyűjtőterületre külön-külön való megállapítása kínálkozik. Ebben az esetben is azonban a lefolyási tényező átlagos értéke helyett változását és szélsőséges értékeit kell meghatározni. Gyakorlatilag ezt úgy végezhetjük el, hogy minden hónapra külön-külön számítjuk ki a lefolyási tényezőket. Az első fejezetben a csapadék- és időjárási viszonyokat a felszíni vízlefolyás szempontjából havi esősorozatokkal fejeztük ki. A havi esősorozatok-