Vízügyi Közlemények, 1944 (26. évfolyam)

1-4. szám - II. Dr. Bogárdi János: A lefolyási tényező és a levezetendő belvízmennyiség

A LEFOLYÁS! TÉNYEZŐ 29 ból a havonkint megadott lefolyási tényezők segítségével lehet a fajlagos vízszállítás szempontjából veszélyes csapadéksorozatokat kiválasztani (lásd a VI. táblázatot). A fajlagos vízszállítást a veszélyes csapadéksorozatból, a legnagyobb lefolyási tényező figyelembevételével kell kiszámítani. * * * Valamely vízgyűjtőterület lefolyási tényezőjének meghatározásánál tehát, a fentiek alapján, fel kell adnunk azt a kétségtelenül egyszerű, azonban téves elvet, hogy néhány mérésből általánosíthassunk. Minden vízgyűjtőterület ugyanis — domborzati és lejtési viszonyaival, talajösszetételével, növénytakarójával, klimatikus viszonyaival —, olyan sajátságos egység, hogy lefolyási tényezőjének meghatározásához minden mérést ténylegesen él kell végezni. A lefolyási tényezőnek ilyen tényleges mérésekkel való meghatározása szórványosan a múltban is előfordult. Mint legelsőt, és egyúttal legkiterjedtebbet, a Vízrajzi Osztály vizsgálatait kell megemlítenünk, amelyeket Viczián Ede

2

1 és Gillyén József,

2

2 majd utóbb Kenessey Béla

2

3 tanulmányai ismertettek. A Vízrajzi Osztály méréseit a Gladna-patak, a Szernye-mocsár és a Ferenc-csatorna vízgyűjtőterületein végezte. A Gladna vízgyűjtője hegyvidék, a Szernye-mocsáré vegyes vidék, a Ferenc-csatorna vízgyűjtőterülete pedig teljesen sík terület. A mérések az egyes évek, illetőleg hónapok alatt levonult vízmennyiségek, és az ugyanazon idő alatt lehullott csapadékmennyiségek százalékos arányának meghatározására korlátozódtak. A lefolyó vízmennyiségeket vízmennyiséggörbék alapján, a csapadék mennyiségét pedig esőmérők adataiból határozták meg. Ilymódon az észlelési évek, illetőleg hónapok lefolyási tényezőit állapították meg. A lefolyási tényező legnagyobb •értékei így továbbra is ismeretlenek maradtak. A Vízrajzi Osztály eredményei mindazonáltal kiválóan fontosak, mert a kérdéses területekre tényleges mérésekkel határozták meg a lefolyási tényezőket. Mint már említettük, a Vízrajzi Osztály méréseit Korbély és Kenessey is felhasználta. A Ferenc-csatornára vonatkozó adatokat Gillyén nyomán a XIV. táblázat tartalmazza. XIV. TÁBLÁZAT - TABLE XIV. A csapadék és lefolyó vízmennyiség hidrológiai évenkint (Gillyén szerint). Rainfall and rate of run-off per hydrologie year. According to Gillyén. Az adatok a Ferenc-csatorna jobbparti Delta-lecsapoló társulat területére vonatkoznak. The data refer to the Ferenc-csatorna jobbparti Delta-lecsapoló társulat drainage area. Hidrológiai év Hydrologie year A vízgyűjtőterületre hullott csapadék (1) millió m

8 A vízgyűjtőterületről lefolyt vízmennyiség (2) — million m

3 A lefolyt víztömeg és a csapadék viszonya, % (3J 1901—2 57-6 4-40 7-7 1902—3 50-9 3-83 7-5 1903—4 40-0 3-53 8-8 1904—5 43-4 1-84 4-2 (1, Rainfall on the drainage area. — (2) Rate of run-off from the drainage area. — (3) Relation of the discharge and rainfall in %. 2

1 Viczián E. : Studien, betreffend das Verhältniß der gefallenen Niederschläge zu den abfliessenden Wassermengen. — Int. Landwirtschaftlicher Kongreß, Wien, 1907. 2

2 Lásd a 13. jegyzetet. 2

3 Lásd a 12. jegyzetet.