Vízügyi Közlemények, 1943 (25. évfolyam)

1-2. szám - III. Csukás Károly: Sűrített levegő alkalmazása a vízalatti alagútépítésben

136 csukás káRoly céljából. Pajzsok alkalmazása különösen azért is megkönnyíti a helyzetet, mert ma már nem is készülnek pajzsok elválasztó diafragmafal nélkül, ezért csupán az elzáró ajtószerkezetek jókarbantartásáról szükséges gondoskodni, hogy veszély esetén gyorsan és kifogástalanul működjenek. A bányászmódszer szerint épülő alagutaknál, mivel sokkal nagyobb a beömlés lehetősége, vétkes könnyelműség volna a védelmi berendezések felszerelésének elmulasztása. Az a körülmény ugyanis, hogy szerencsés talajviszonyok esetén, e nélkül is készültek már alagutak, még nem jelenti azt, hogy a biztonsági rekesz­falat teljesen elhagyhatjuk. Igaz viszont, hogy a nehézségek is rendkívül nagyok ebben az esetben, mert a biztonsági rekeszfalnak legjobb helye a falazat végén volna. A beomlás ugyanis főleg a falazat és a kivájás homlokfala közti szakaszt fenyegeti, .a már elkészült falazatot kevésbbé. A nehézség most már abban mutatkozik, hogy az elzáró biztonsági rekeszfalnak t ovábbvitele rendkívül körülményes és lassú, éppen ezért a munkát erősen feltartja. Alkalmazásának pedig csak akkor volna értelme, ha a tényleges munkatér közelében van elhelyezve, mert az alagút beom­lások, tapasztalat szerint erős földmorajlás kíséretében (ez a figyelmeztetés a mene­külésre) perceken belül lezajlanak. Ennek következtében csak a közelben elhelye­zett biztonsági rekeszfal mögé lehet ilyen rövid idő alatt menekülni. Sajnos e téren még sok a kívánnivaló. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy még ma is vannak vállalatok, amelyek az alagút megépítését még nehezebb esetben is az aknában elhelyezett hosszú aknacsőre helyezett zsilipen keresztül végzik, anélkül, hogy biztonsági rekeszfalakat készítenének. Elképzelhető már most, hogy mi történik ilyen esetben, midőn néhány száz méter előrehaladás után bekö­vetkezik egy komoly beömlés. Azt hiszem, egyetlen ember sem tudna kimenekülni, mert hiszen egy beömlés ideje néhány perc, viszont ilyen helyről a sok akadály miatt tíz percnél hamarább kijutni nem igen lehetséges. A fentiekből következik e biztonsági berendezések igen súlyos, csak nehezen teljesíthető főkövetelménye, nevezetesen a minél gyorsabb (lehetőleg egy percen belül való) üzembehelyezési lehetőség biztosítása. Szerencsére a fejlődés iránya olyan, hogy a pajzzsal való alagútépítés lassan teljesen kiszorítja a régi módszereket , de azért még mindig lesznek alárendeltebb jelentőségű különösen kisebb átmérőjű alagutak, melyeknek régi módszerrel való építése nem lesz elkerülhető. A munkatérnek sűrített levegővel való táplálása rendszerint kettős lég­vezetékkel történik, amelynek végződése a munkatérben visszacsapó szeleppel van ellátva, nehogy csősérülés esetén a sűrített levegő elvesztése következzék be. A kisebb aknazsilipeknél az egyik légvezeték a munkatér, a másik pedig a zsilip táplálására szolgál. A nagy alagúti zsilipeknél ez nem mindig valósítható meg, sőt nem is gazdaságos a nagy levegőszükségletek miatt. Egy vezeték ugyanis csak nagyon lassan tudná feltölteni a nagy zsilipet. Éppen ezért ilyen esetben a lég­vezetékek csak a munkatérbe szállítanak levegőt , a zsilip pedig a munkatér levegőjét használja fel nagyon gazdaságosan. A munkatérben elhelyezett csővezetéktől megköveteljük, hogy mindig ott végződjék, ahol a legtöbb ember dolgozik, hogy friss levegővel való ellátásuk töké­letesen biztosítva legyen, Vagyis a csővezetéket állandóan hosszabbítani kell, a közvetlen munkahelyig. Ez esetben ugyanis levegőt át nem eresztő talajban is

Next

/
Oldalképek
Tartalom