Vízügyi Közlemények, 1943 (25. évfolyam)

1-2. szám - III. Csukás Károly: Sűrített levegő alkalmazása a vízalatti alagútépítésben

sűrített levegő alkalmazása 137 biztosítva van a levegő keringése és ezáltal a munkások megbetegedését előidéző elhasznált levegő eltávolítása. A gyakorlatban a csővezetékkel rendszerint visszamaradnak úgy okoskodván, hogy a talajon keresztül úgy is elég levegő távozik el és ezáltal elég friss levegő jut majd a közvetlen mukahelyre is. Ez az okoskodás azonban valójában a hosszabb csővezeték árának megtakarítását célozza. Ámbár rossz talajban, nagy levegőveszteség esetén, mikor tényleg biztosítva van a levegő áramlása, megengedhető, mégis mindig a helyes megoldásokat kell szem előtt tartani. Vezérlő elv mindig a friss levegő biztosítása és a használt eltávolítása legyen. Levegőpangások megengedhet etlenek . A levegőszükséglet előzetes megállapítása. Megfelelő teljesítményű kompresszorok kiválasztása és felállítása csak a levegőszükséglet előzetes megállapítása után lehetséges. A szükséges levegőmennyiség előzetes kiszámítása eléggé bizonytalan alapokon nyugszik, amit nem is lehet csodálni, mert a talaj tömörségét sohasem lehet előre teljes biztonsággal megállapítani, hiszen a kémfúrások is csak egészen általános tájékozódást nyújtanak, s korántsem olyan mértékűt, milyenre szükség lenne A caissonok süllyesztésénél ma is Brenecke formulái és a hatósági előírások alapján iparkodnak meghatározni a szükséges levegőmennyiséget. A hatósági előírások egészségügyi vonatkozásban adnak csupán határozott értékeket. Brenecke formulái 70%-ig terjedő, tehát meglehetős nagy felesleggel dolgoznak. E probléma pedig meglehetősen fontosnak mondható, mert hiszen jóformán ennek helyes vagy helytelen meghatározásától függ, hogy a gépház túlméretezett lesz-e vagy sem. Sok meggondolás és az idevágó tapasztalatok alapján a következőkben ismertetett eljárást tartom a leghelyesebbnek a levegőszükséglet előzetes meghatározására. A munkaprogramul alapján meghatározzuk a maximális napi haladáshoz (kézivájás esetén 3m, gépkivájás esetén 10 m) szükséges sűrített levegőben egyidejűleg tartózkodó munkáslétszámot. Az így kiadódó létszámot megszorozzuk a hatóságilag előírt levegőmennyiséggel, ez az érték lesz a választandó kompresszorokra nézve az alapterhelés, amelyet minden körülmények között szolgáltatniok kell. Tekintettel arra, hogy a nagy alagútzsilipekkel akkor lehet gazdaságosan dolgozni, ha azok a munkatér levegőjét használják fel, a zsilip nagyságát úgy kell meghatároznunk, hogy azon a napi maximális haladáshoz szükséges anyag ki- és beszállítása elvégezhető legyen. Még pedig úgy, hogy levegőt át nem eresztő talaj esetén a zsilipek által elhasznált levegőmennyiség éppen vagy közel egyenlő legyen a hatóságilag előírt levegő mennyiséggel. Ez a megoldás semmiféle hátránnyal sem jár, mert az anyagzsilipelések teszik a zsilipelések legnagyobb részét. Ezáltal pedig egyrészt minden körülmények között biztosítva van a munkások számára egészségügyi szempontból szükséges levegőmennyiség, másrészt az így kiadódó zsilip az összes követelményeknek megfelelően lesz elkészíthető. További előny, hogy szűk határokon belül egyenletessé tehető a levegőszolgáltatás. A maximális haladás ugyanis csak jó, tehát levegőt át nem eresztő talaj esetén érhető el, a teljes munkáslétszám bevetésével. Ha romlik a talaj, csökken a haladás, kisebb lesz a létszám és kevesebb a kiadott zsilipelések száma, tehát fokozatosan több levegő