Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - VIII. Hidvéghy László: A szennyvíztisztítás gép berendezései

A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS GÉPI BERENDEZÉSEI 75 trágyaként való értékesítés esetén egyaránt fontos a víztartalom és így az iszapmennyiség — térfogat és súly — minél nagyobb mérvű gyors csökkenése. Például 95% víztartalmú iszap mennyisége 60% víztartalom esetén az előbbi mennyiség 1/

8-ad részére csökken. Víztartalmat iszapcentrifugákkal, kiszárított porráőrölt iszappal való keveréssel, de leggyakrabban vákuum szűrőkkel csökkentik 60—65%-ig, ha pedig annál is kisebb víztartalomra van szükség, ezt meleg levegővel, vagy túlhevített gőzzel való mesterséges szárítással érik el. Amennyiben azonban megfelelő nagyságú hely áll rendelkezésre, kirothadt iszap esetén alagcsövezet iszapágyakon való szárítás a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás. Az iszap víztartalma ezeken minden különösebb beavatkozás nélkül, az időjárástól függően 1—2 hónap alatt 60 —65%-ra csökken. A kiszáradt iszapot azután legtöbbször kézi erővel, igen nagy telepeken különleges kiképzett kotrószerkezetekkel gyűjtik össze, illetve távolítják el az iszapágyakról. Abban az esetben, ha az időjárástól függetleníteni kell az iszap száradását — például az északi országokban, vagy nagyon csapadékos vidékeken — különlegesen kiképzett, fűtött és mesterségesen szellőztetett, üvegtetejű és falú építményekbe helyezik el az iszapágyakat, ahol a kirothadt iszap néhány nap alatt az időjárástól teljesen függetlenül kiszárad. Különösen az Egyesült Államokban alkalmazzák ezt a megbízható, de nem éppen olcsó megoldást. Az Északamerikai Egyesült Államokban találkozunk nagyobb mértékben a friss iszap kirothasztása helyett annak magas hőfokon való, közvetlen elégetésével. Előzetes, legtöbbször vákuum-szűrőkkel történő víztelenítés és szénpor, vagy nyersolaj hozzáadása után több szinttel, emelettel bíró ú. n. Nichols-kemencébe vezetik az iszapot, ahol az fölülről lefelé haladva körülbelül 900 C° hőmérsékleten teljesen szagtalanul elég. A másik ú. n. Raymond-féle eljárás esetén az előzetesen vakuum-szűrővel, vagy centrifugával víztelenített iszapot túlhevített gőz segítségével teljesen kiszárítják, megőrlik és szénporral keverik, végül portüzelésű kazánban körülbelül 1300 C° hőmérsékleten elégetik. Mindkét eljárás alkalmazható úgy friss, mint kirothadt iszapra. Az utóbbinál a szervesanyagtartalom az előbbinek csak fele ugyan, de tökéletes elégetéséhez szükséges melegmennyiség a kirothasztás folyamán fejlődő gázban rendelkezésre áll. Elméletileg ugyanis a megfelelően kiszárított friss iszap szerves anyagtartalma a tökéletes elégetéshez általában elegendő, csupán a teljesen szagtalan elégetés biztosítására adnak hozzá szénport, vagy nyersolajat. Meg kell meg említenem a szennyvíz és iszap kezelésével kapcsolatban szükséges különböző víz- és gázmennyiségmérő műszereket, távhőmérőket, valamint a gázrobbanás megakadályozására szolgáló önműködő jelző és egyéb biztonsági berendezéseket. Rá kell végül mutatnom a szennyvízkezelő telepek egyik lényeges gépészeti berendezésére, t. i. a különböző — szennyvíz, iszap, gáz, fűtővíz stb. — csővezetékekre és szerelvényekre. Ezeknek célszerű, jól átgondolt, könnyen áttekinthető elrendezése és üzembiztos működése nemcsak a befektetési költségeket csökkentheti lényegesen, hanem az üzemet is nagymértékben leegyszerűsíti. Ezzel a szorosan vett szennyvíztisztítással kapcsolatos fontosabb gépi berendezések sora lezárható. Amint az eddigiekből látható, eddig is nagy a változatosság, de még nagyobb lesz, ha sz iszapgáznak, vagy magának az iszapnak értékesí-