Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - VIII. Hidvéghy László: A szennyvíztisztítás gép berendezései

76 HIDVÉGHY LÁSZLÓ tésével és fölhasználásával kapcsolatos gépi berendezéseket vizsgáljuk. A gáz fölhasználása gázkazánokban való elégetés helyett sokkal gazdaságosabb a gázmotorokban, melyekkel legtöbb esetben áramot fejlesztenek a szennyvíztisztítással, átemeléssel kapcsolatos célokra. De alkalmazzák a gázmotort ezenkívül különböző gépek — főleg szennyvízszivattyúk, légsűrítők — közvetlen meghajtására is. Bonyolultabb, de igen gazdaságos fölhasználást biztosít — különösen folyékony tüzelőanyagokban szegény államokban — az iszapgáznak 300 atm. nyomással acélpalackokba való sűrítése és így gépkocsik üzemanyagául való fölhasználása. Az ilyen sűrítő berendezésnél fölmerülő különleges műszaki kérdések mint amilyenek a magas nyomáson történő sűrítés, széndioxid kimosása az iszapgázból, kis átmérőjű, de igen nagynyomású csővezetékek, továbbá nagynyomású gáztárolók és csőszerelvények, valamint a gáztöltőállomás (gázkút), különféle biztonsági berendezések stb. — helyes megoldása sokoldalú elméleti és gyakorlati tudást kíván úgy a tervező, mint az üzemmérnöktől. Van olyan megoldás is, hogy az iszapgázt kazánban elégetve gőzfejlesztésre használják föl, a gőzzel gőzturbinát hajtanak meg (Chikago, Southwest Works). A turbinával vagy elektromos áramot fejlesztenek, vagy szivattyút illetőleg légsűrítőt hajtanak meg közvetlenül. Ezt a megoldást különösen hőtechnikai szempontból ajánlják egyes szerzők, mivel a gőzben lévő hő gazdaságosan megosztható az energia előállítás illetőleg közvetlen hőfölhasználás, fűtés között. Az ilyen gépház a maga meghajtó, áramfejlesztő gépeivel és a hozzájuktartozó különböző segédgépekkel, indító kompresszor, hűtővízszivattyúk-, különböző csővezetékekkel, valamint az elektromos kapcsoló és elosztó berendezésekkel önmagában is figyelemreméltó gépészeti műszaki létesítmény. Ezekután vizsgáljuk meg, hogy a szorosan vett szennyvíztisztítási üzemben mennyiben van jogosultsága gépek alkalmazásának. Tény az, hogy ma is az a szennyvíztisztító berendezés a legbiztosabb illetőleg legjobb, mely a kívánt eredményt lehetőleg minél kevesebb gépszerkezet alkalmazásával el tudja érni. Ezt azonban a mai korszerű szennyvízkezelési eljárások alkalmazása mellett csak a legritkább esetben sikerül. így például kis teljesítményű, megfelelő hellyel illetőleg a befogadóhoz képest kedvező magassági illetve esésviszonyokkal rendelkező telepeknél, ahol átemelésre nincs szükség. Amint azonban a szennyvizet át kell emelni, egyúttal fölmerül az előzetes tisztítás — homokfogó, rács — kérdése is. A rácsok tisztítását pedig — egészen alárendelt jelentőségű kis telepektől eltekintve — célszerű úgy gazdasági, mint egészségügyi és üzemi szempontból gépekre bízni. Ahol szennyvíztisztítás van, első lépés minden esetben a szennyvíz ülepítése. A friss iszapot csak a legritkább esetben lehet további kezelés nélkül elszállítani. Ilyen kedvező helyzetben vannak egyes tenger mellett fekvő városok, ahol különleges tartányhajókkal szállítják ki a friss iszapot a nyilt tengerre (Glasgow), vagy előfordul olyan eset is, hogy lakott helytől távolfekvő telepek az iszapot minden kezelés nélkül iszaptavakba szivattyúzzák (Alte Emscher). A legtöbb esetben azonban vagy elégetik, vagy kirothasztják az iszapot, tehát föllép a már ismertetett gépi berendezések alkalmazásának szükségessége. Kivételt képeznek a gépi berendezések nélkül működő egyszerű, megbízható üzemű kettős terű ülepítő medencék (Emscher-kutak), melyeket azonban egyrészt nagy építési költségük, másrészt különleges szennyvíztechnikai szempontok miatt, a különválasztott ülepítés és rot-