Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - VII. Andor György: A biológiai szennyvíz-tisztítás

58 andor györgy A baktériumok struktúrája, mint ismeretes, sokkal egyszerűbb, mint a felsőbbrendű szervezeteké. A baktériumnak két főrésze van, ú. n. sejthártya és a protoplazma (1. sz. ábra). A sejt hártya a baktérium külső burka, amely tele van finom rendkívül kisméretű pórusokkal, amelyeken keresztül a táplálékul szolgáló anyagokat a baktérium fölveszi. A protoplazma a baktérium életnyilvánulásainak tulajdonképeni hordozója, kocsonyás anyagból áll. A protoplazma nem teljesen egynemű, hanem sok parányi részből áll, amelyek között hézagok vannak és amelyek lazán függnek össze. Ha a baktérium kedvező táptalajra kerül, akkor a hézagok részben tápanj-aggal, részben a baktériumok életműködése következtében képződő anyagcsere termékekkel töltődnek ki. Ez utóbbit a baktérium igyekszik magából a sejthártya pórusain keresztül eltávolítani. A protoplazmát képező parány sejtirészek külső inger hatására mozgást képesek végezni, úgy, hogy megakadályozhatják a nem megfelelő vagy felesleges tápanyagnak a baktérium belső részébe való behatolását, valamint képesek eltávolítani az anyagcsere termékeket. A baktérium burkán, a sejthártyán lévő pórusok, mint már említettük, nagyon kis méretűek, azokon keresztül csupán gáznemű és vízben oldott anyagok haladhatnak keresztül. Ezeknek a molekulái ugyanis kisebbek, mint a sejthártya pórusainak mérete. A kolloid és a szilárd halmazállapotú anyagok azonban nem kerülhetnek be a pórusokon keresztül a baktériumok belsejébe. A baktériumok azonban ennek dacára képesek a kolloid és a szilárd halmazállapotú organikus anyagokat is felhasználni. Ha ugyanis a vízben valamely szilárd tápanyag kerül a baktériummal érintkezésbe, úgy az érintés következtében inger keletkezik benne, amelynek hatására a protoplazmából bizonyos hatóanyag választódik és nyúlik ki a sejthártya pórusain keresztül, amely ú. n. enzimhatás segítségével megbontja a pórusok elé került anyagot. A megbontott anyag részben a vízben oldódván, a sejthártyán keresztül a baktérium belsejébe kerülhet és tápanyagul szolgálhat (2, sz. ábra). Ismeretes, hogy a baktériumokat a szerint, amint a levegő jelenléte vagy a levegő kizárása mellett tenyésznek, két nagy csoportra, úgymint az aerob és anaerob baktériumok csoportjára oszthatjuk. A két csoport között átmenetet képeznek az ú. n. fakultatív baktériumok, amelyek úgy a levegő, mint annak kizárása mellett képesek folytatni életműködésüket. 1. sz. ábra. A baktérium vázlatos ábrázolása. firoíaplazva 2. sz. ábra. A szilárd halmazállapotú szennyanyagnak a baktérium által történő mogbontása.