Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)
1-2. szám - V. Hergár Viktor: Adalékok a csatornázás költségeihez
ADALÉKOK A CSATORNÁZÁS KÖLTSÉGEIHEZ Xi a legnehezebb, mert a legnagyobb anyagi áldozatot, illetve szervezést kívánja. Az ily módon értelmezett csatornázási költségek egy-egy városnál több millió pengőre rúgnak. És ez az oka annak, hogy a magyar városok csatornázása annyira elmaradt. A magyar nemzetgazdaságban közismert tőkehiánnyal okolhatnók meg azt a tényt, hogy a magyar városokban a közműveknek ez az ága nem tudott olyan módon fejlődni, mint a nyugateurópai városokban. Azt ellenben örömmel tapasztalhatjuk, hogy ha már egyszer valamely városban az első legnehezebb lépés megtörtént, vagyis a csatornázás egy helyes terv alapján megindult, akkor annak továbbfejlesztésére már nem kell külső tőke, mert helyes szervezet mellett a jó csatornázás önmagát fejleszti tovább. Ha most már a városi csatornázás költségeit vizsgáljuk, akkor először is tisztában kell lennünk a csatornázás lényegével. Tudjuk, hogy a csatornázás tulajdonképpen területvíztelenítés. Ezért költségei feltétlenül függnek a víztelenítendő terület nagyságától, alakjától, domborzati viszonyaitól, talajától, de függnek a költségek a csatornák hosszától, ami viszont városoknál szorosan összefügg az utcák tengelyhosszával, illetve a telkek utcafront hosszúságával. S így egy város csatornázásának költségei általában két csoportra oszthatók: I. Azon létesítmények költségeire, melyek főleg a víztelenített terület nagyságával függnek össze. Ilyenek: a) A szivattyútelep költségei, b) az esetleges szennyvíztisztító-berendezések költségei, s végül, c) az I.- és II.-rendű főgyűjtők költségei. II. Azon létesítmények költségeire, melyek főleg a hossztól függnek, ezek a mellékgyűjtők. Az I. főcsoport költségei arányosak a területtel, míg a II. főcsoport költsége viszont a hosszal arányos. E megállapítás tartalmát matematikai formába öntve lehet mondani, hogy a költségek К = aT + b L képlettel fejezhetők ki, ahol a ,,T" a víztelenítendő terület nagysága, míg az „L l a víztelenítendő utcák hossza. Az „a" és „6" faktorok pedig szorzóállandók, melyek egyes városoknál más és más értéket vesznek fel. A területtel arányos költségek együtthatójának valóságos értékére befolyással van a város pillanatnyi és a fejlődés során várható lélekszáma, a szennyvizeket befogadó recipiens vízjárása, a recipiens legkisebb vízhozományának a tömény szennyvízmennyiséghez, vagyis végeredményben a lélekszámhoz való viszonya, ami a szennyvíztisztító berendezés létesítésének szükségességére nézve bír döntő jelentőséggel, a beépítés tömörsége, vagyis az átlagos teleknagyság, a csapadék és domborzati viszonyok, a talaj geológiai állapota, ami főleg az agresszív és sziklás talajok miatt néha a költségeket igen erősen befolyásolhatja, végül a költségek függnek magától a csatornázás választott rendszerétől és a felvett elöntés elleni biztonsági tényezőtől. Ezek az adatok két csoportra oszthatók: Nevezetesen helyi adottságokra ós városrendezési tényezőkre. A helyi adatok egy városra nézve egyszersmindenkorra Vízügyi Közlemények.
