Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)
1-2. szám - V. Hergár Viktor: Adalékok a csatornázás költségeihez
34 HERGÁR VIKTOR adottak, míg a városrendezési tényezők kisebb mértékben céltudatos munkával esetleg befolyásolhatók. A hosszúsággal arányos csatornázási költségek együtthatójának értéke egy városban függ a maximális záporoktól, az altalajviszonyoktól és az utcák szélességétől. Ha ugyanis a kiépített mellékgyűjtők hasznos hosszát vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a hasznos hosszra döntő befolyással van a kiépített csatorna hosszának viszonya a telekfrontok hosszának összegéhez. Az adott esetben ez a viszony Q= >% 2 L — nSz Minél nagyobb az utcaszélesség (Sz), annál nagyobb a ,,Q" eltérése az %-től. Sz — 0 határeset esetén, vagyis, amikor az utcák szélessége nulla, akkor a Q =%• A „Q" hányados értéke egyébként jellemző a közület és a magánosok által viselendő csatornázási költségek arányára is. Ha a ,,Q" közel van a 0'5-hez, akkor a városra kevesebb költség hárul, míg ellenben az egyet megközelítő értékek arra figyelmeztetnek, hogy sok a közterület és ennek folytán a közterület víztelenítésével kapcsolatosan a várost terhelő csatornázási költség. Visszatérve most már a csatornázási költségeket jellemző két együtthatóra, megállapíthatjuk, hogy ha összevetjük a két tényezőt, akkor az „a" faktor inkább hozható összefüggésbe a városrendezési kérdésekkel, mint az eléggé merev „b" koefficiens, mely csupán az utcaszélességeken keresztül volna valamelyes viszonyban a városrendezéssel, de adott esetben a tervezőnek ezen már nincs módjában változtatni. A csatornázási költségek most ismertetett törvényszerűségét fel lehet használni még arra is, hogy a csatornázás költségeit szabályrendelettel azokra hárítsuk, akik annak valóban hasznát látják. Vagyis a közölt képlet segítségével módunkban áll olyan számítást eszközölni, melynek célja, hogy a csatornázási költségek igazságos elosztásához szükséges kulcsszámokat megadja. (L. bővebben: Hergár Viktor: A csatornázási költségek igazságos elosztása. Szegedi Szemle 1932. évf. 4. sz.) A feladat az, hogy a közölt К = a T-\-b L képletben meg kell határozni az „a" és „6" együtthatókat egy adott városban és adott csatornázási költségvetés mellett. Az áttekinthetőség kedvéért ennek számszerű meghatározását egy szegedi példa segítségével mutatom be. Hogy a két együtthatót meghatározhassuk, ismernünk kell a csatornázás költségét, elkülönítve a főgyűjtők és központi berendezések, valamint a mellékcsatornák költségét. Ismerni kell továbbá a költségek viselésébe bevonható telkek területét és a telkek homlokzati hosszúságát. A telekfronthosszaknál azonban figyelemmel kell lenni a sarokházak különleges helyzetére és itt az igazságosság szem előtt tartásával csak a rövidebb telekfronthosszúságot szabad figyelembe venni, mert különben a saroktelektulajdonosok a közbenső telekkel szemben hátrányba kerülnének. Nagyjából ez az elv érvényesül már a székesfőváros 1936. évi csatornázási szabályrendelet módosításában. Farkas A.: Szeged Általános Csatornázása 1911. (Kézirat) adatai szerint a város csatornázási költségeinek megoszlása a következő volt:
