Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János

256 BOGkÁRDI JÁNOS (60) G = f(Q, J, d) függvénnyel lenne kifejezhető. Mind az elméleti, mind pedig a kísérleti összefüggések ezen az elven alapszanak. A szerző véleménye szerint általános érvényű összefüggés levezetése nem lehetséges. Ezt a körülményt a kísérleti eredményekben mutatkozó ellenmondások igazolják. Ezért legcélszerűbb mindig csak egy folyóra, vagy annak egy bizonyos szakaszára a szállított hordalékmennyiséget megállapítani. Ilyen módszert ismertetett többek között Schaffernak

i

S és Wittmann*

9. Egy másik módja a szállított hordalékmennyiség meghatározásának a közvetlen mérés hordalékfogókkal. A közvetlen mérés módszerei ma még kezdetlegeseknek mondhatók, ami azonban távolról sem azt jelenti, hogy a közvetlen mérések végrehajtása lehetetlen lenne. Mindenesetre nem oszthatjuk Wittmann

5

0 és Straub

51 véleményét, akik a közvetlen méréseket kilátástalannak ítélték. Erre vonatkozólag cáfolat Ehrenberger

5

2 működése, aki talán a legkiterjedtebb közvetlen hordalékméréseket végezte ezideig. Hazai kísérleteink, amelyek jelenleg is folyamatban vannak, hasonlóképen biztató kilátásokkal kecsegtetnek. 12. A Íolyók hordalékmennyiségének változásai. Megállapodott medernél, a vízmennyiségekhez hasonlóan a kontinuitás a hordalék mennyiségére is fennáll, azaz bármely keresztmetszetben a levonuló hordalékmennyiség állandó és ugyanakkora kell hogy legyen. Az egész hordalékmennyiséget tekintve a görgetett G

g és lebegtetett G

l hordalékmennyiségek aránya változhat anélkül, hogy a kontinuitás megszakadna. Vagyis ha G a teljes hordalékmennyiség, a (61) G = G\ + G, = constans törvényszerűség a megállapodott folyómeder teljes hosszára érvényes. Ezt a törvényszerűséget, ha a meder nem megállapodott, kimélyülés vagy feltöltődés szakítja meg. Ha csak a görgetett hordalék mennyiségének változását vizsgáljuk, nyilvánvalóan ez a mennyiség még megállapodott medernél is a folyó hosszában más és más lesz. A mederfenéken levonuló hordalék összetételét a koptatás, széttöredezés, szétesés, málás, stb. lefelé haladva megváltoztatja. Ezekkel a változásokkal a hor4

8 Mint 1

9 alatti. 4

9 Wittmann, H. : „Der Einfluss der Korrektion des Rheins zwischen Basel und Mannheim auf die Geschiebebewegung des Rheins" Deutsche Wasserwirtschaft

, 1927. 10., 11. és 12. füzet. 5

0 Wittmann, H.: „Der Einfluss der Korrektion des Rheins zwischen Basel und Mannheim auf die Geschiebebewegung des Rheins" Deutsche Wasserwirtschaft, 1927. 10., 11. és 12. füzet. 21. oldal. 5

1 Straub, L.

. „Hydraulic and sedimentary characteristics of rivers" Transactions. Am. Geophysical Union, Section, of Hydrology, 1937. 5

2 Ehrenberg, R. : „Direkte Geschiebemessungen an der Donau bei Wien und deren bisherige Ergebnisse", Die Wasserwirtschaft, 1931. 34. füzet.