Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)
3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János
HORDALÉK MOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN 257 dalék súly-, illetve szemnagyságának csökkenése jár, ami a görgetve szállított hordalék mennyiségének csökkenését is maga után vonja. Ugyanekkor növekszik a lebegtetett hordalék mennyisége. Az előzőkben igazoltuk már, hogy a folyón lefelé haladva a hordalék összetétele kiválasztódási, osztályozódási folyamat hatására is változik. A kiválasztódás következménye, a koptatáshoz hasonlóan a hordalék szemnagyságcsökkenése. Joggal feltehető tehát, hogy a kiválasztódás is csökkenti a hordalékmennyiséget. Tételezzük fel először, hogy megállapodott mederben csupán a koptatás csökkenti a hordalék mennyiségét. Legyen a folyó forrásvidékétől számított L 0(m) helyen a hordalékmennyiség G 0, egy lejebb fekvő Ь г(т) helyen pedig G v Ha koptatás nem lenne G í = G 0 kellene, hogy legyen. Mivel azonban az L 1—L 0 úton a koptatás hatásával számolnunk kell G x kisebb lesz, mint G 0. Vegyünk egy hordalékszemet, amelynek L 0-nál mért súlya G' 0, akkor pl. a Schoklitsch-féle & s kopási törvényt véve, ha с a fajlagos kopás az s = L l -L 0 út megtétele után, Z^-r.él a hordalékszem súlya (62) G\ = G' 0.e' c(L íL J-, a lekoptatott súly rész pedig AG' = G' 0 (l—e~ c (L l~ L°* ) lesz és növelni fogja a lebegtetett hordalék mennyiségét. Schoklitsch kopási törvénye csak egye, s hordalékszemekre érvényes, a hordalék egész tömegére azonban érvénytelen. Az itt mutatkozó ellenmondást a következő meggondolással kiküszöbölhetjük. Először is a Schoklitsch-féle kopási törvény feltételezi, hogy a hordalék kopása a hordalék súlyával arányos.* Az e—c( Li— L°) kifejezés, pozitív (L l—L 0) értékek esetén, mindig kisebb az egységnél. Ezért a (62) egyenlőséget úgy is értelmezhetjük, hogy a hordalékszemnek a koptatással csökkentett súlya az eredeti súly bizonyos százalékával van megállapítva. A százalékos arányt esetenkint a fajlagos kopás ,,c" és a hordalék által megtett út határozzák meg. Ha tehát az egész hordalékmennyiségre egy átlagos fajlagos kopást vezetek be, az egész hordalékmennyiségre érvényes kopás százalékát az e—c(u—u) kif ej e zéssel arányosnak vehetem. Vagyis 1j x helyen a hordaléksúly (63) G 1 = G 0.a. ec( L^ L°> 5 3 Mint 6 alatti. * Düll a hordalék kopását a hordalékszem felületével veszi arányosnak. A felület azonban arányos a súly bizonyos hatványával, s így a kopás is arányos a súly bizonyos hatványával. Ennek alapján Düll kopási törvényébe a felület helyett Schoklitsch-hoz hasonlóan a hordalékl súlyt vezeti be. (Lásd a 2. fejezet 12. oldalát.) Ha Düll = (в' о°-* ъ—0-45 . к . s) 0i 5 képletébe egy az egész hordalékmennyiségre érvényes átlagos к kopási együtthatót veszünk, melyet egy fi együtthatóval megszorozva vezetünk be (fi a hordalékszemek nagyságától és a hordaléksúlytól függ) már az egész hordalékmennyiségre érvényes összefüggést nyerünk. Ezzel pedig a Schoklitseh-féle törvényhez hasonlóan számolhatunk. Vízügyi Közlemények. 1'
