Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János

HORDALÉK MOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN 233 8. Kritikus sebességek. A kritikus állapot jellemzésére mind a középsebességet, mind pedig a fenéksebességet felhasználhatjuk. Az egyértelműség kedvéért állapítsuk meg a középsebesség és a fenéksebesség fogalmát. A vízfolyások egyes keresztszelvényeiben fellépő középsebességeknek a vízmennyiségből és a nedvesített területből való számítása, valamint egyes függélyekben fellépő középsebességeknek a függély pontjaiban mért sebességekből való megállapítása egyértelmű és könnyen elvégezhető. A középsebesség fogalmával tehát nem kell tovább foglalkoznunk. A középsebességgel ellentétben a fenéksebesség fogalma részletesebb körülírást kíván. /. H. 2. ábra. Sima, hézagmentes (cementsimítás, gyalult deszka) fenéknél a sebesség egészen a fenékig zérustól eltérő pozitív értékű lesz. Az egész vízoszlop mozgásban van, álló vízréteg nincsen (a fenékhez tapadó molekuláris vízréteg gyakorlatilag nem számít). A fenéksebességet tehát a mért sebességpontokat összekötő sebességeloszlási vonal meghosszabbítása metszi ki. Hordalékkal borított (hordalékos) mederfenéknél egyrészt a kritikus állapotnál, másrészt pedig folyamatos hordalékmozgásnál a fenéksebesség fogalmát újra kell értelmeznünk. A kritikus állapotnál a fenéken a legfelső rétegben a hordalékszemek éppen a mozgás és nyugvás határán vannak. A szemek felső síkjánál a vízsebesség tehát nem zérus. Az egyszerűség kedvéért, ha a mederfenék anyaga különböző szemnagyságú hordalékszemek keverékéből áll, vegyünk helyette azonos szemnagyságú anyagot, amelynek szemátmérője a keverék átlagos szemátmérőjével azonos. A legfelső hordalékréteg felső síkjától lefelé a vízsebesség rohamosan csökken. A következő réteg szemei között már nincsen vízmozgás, a sebesség is zérus tehát. Az előadottak alapján feltevésünk a következő.