Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János

234 BOGkÁRDI JÁNOS A függély különböző mélységeiben mért sebességeket összekötő folytonos vonal adja a sebesség eloszlását. A sebességeloszlásnak folytonos vonallal való meghosszabbítása a legfelső hordalékréteg felső síkjának magasságában metszi ki a fenéksebességet. A fenéksebesség azután folytonos vonallal csökkenve a réteg alsó síkjánál zérussá lesz. Feltevésünket a 2/1. ábra szemlélteti. Elgondolásunk igazolására szolgál, hogy a legfelső hordalékréteg felső síkjáig semmi olyan akadály sincsen, amely a sebességeloszlás folytonosságát megzavarhatná. Legfeljebb a hordalék közvetlen közelében fellépő súrlódás befolyásolhatja a folytonosságot. Ez a körülmény azonban inkább csak a sebességábrának a ..fenéksebesség" után következő részét változtatja meg. Ez a rész pedig a kritikus fenéksebesség definiálásánál nem is játszik szerepet. Mindenesetre az a feltevés is, hogy a sebesség a legfelső réteg alsó síkjánál zérus, tekintve, hogy ez a réteg a mozgás és nyugvás határán van, logikus. A 3. ábra a kritikus állapotban különböző szemnagyságú fenékanyagoknál (a laboratóriumban észlelt) a sebesség eloszlását tünteti fel. Az egyes mérésekről részletes adatokat az 1. táblázat tartalmaz. Ha folyamatos hordalékmozgás van, úgy egy bizonyos hordaléktömeg a vízzel együtt mozgásban van. Ebbenaz esetben az a feltevésünk, hogy a mozgó hordalék alatti legfelső álló réteg felső síkjának magasságában az előzőkhöz hasonlóan nyerhetjük a fenéksebességet, mint azt a 2/II. ábra mutatja. Durva, 5 mm-nél nagyobb átlagos szemátmérőjű hordaléknál a mozgó réteg vastagsága (egyenletes eloszlást tételezve fel) az átlagos szemátmérőhöz viszonyítva majdnem mindig jelentéktelen. A 4. ábra a szerzőnek a Felső-Dunán végzett hordalékmennyiség-méréseinél észlelt néhány sebességeloszlást mutat be. Az ábrákat részletesen a 2. táblázat tárgyalja. A táblázatból látható, hogy a legnagyobb tömegű mozgásnál is a mozgó réteg átlagos vastagsága csupán 0-36 mm lenne. A szerzőnek a Felső-Dunán végzett összes mérései közül a legnagyobb hordalékmennyiséget is véve alapul, a mozgó réteg vastagsága legfeljebb 1 mm lenne. Vagyis durva hordaléknál nem rétegek, hanem egyes elszigetelt hordalékszemek mozognak leginkább. Ez a körülmény igazolja, hogy a mozgó réteg a kritikus állapotnál alkalmazott feltevésünket nem befolyásolja lényegesen. Az i, n, о és p (lásd a 4. ábrát) sebességméréseknél nem volt hordalékmozgás, de ezek a függélyek a mozgás határainak közelében vannak s így a kritikus állapothoz közel fekszenek. A 4/1 ábrába a 3/h ábra, a i/o ábrába pedig a 3/e ábra sebességértékeit beraktam. Ebből látható, hogy a laboratóriumi méréseknél észlelt sebességeloszlás a dunai mérések feltételezett sebességeloszlásával nagyon hasonló alakot mutat. Az összevetett méréseknél a fenékanyag átlagos szemátmérője közelítőleg azonos. A természetben végzett méréseket azonban ezzel nem óhajtom a laboratóriumi mérésekkel minden további nélkül összehasonlítani és a sebességeloszlások együttes ábrázolása csak feltevésem igazolására szolgál. A kritikus fenéksebességek és a kritikus középsebességek első megállapításai a különböző minőségű fenékanyagok szempontjából megengedhető sebességek meghatározásában állott. Az így megállapított sebességeket azonban a fenékanyag ülepedettségének, tömörödöttségének hatásai is befolyásolják. A nyert sebesség-