Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János

226 BOGkÁRDI JÁNOS A d

g = f^L) függvény könnyen ábrázolható és esetleg matematikailag is kifejezhető. Mellékfolyók betorkollása, vagy a folyóvölgy földtani viszonyainak hirtelen változása a függvény folytonosságát helyenkint megszakítja. Mivel azonban úgysem gondolunk a folyó teljes hosszára érvényes törvényszerűség levezetésére, az említett körülmények nem jelentenek akadályt. Ismeretes (lásd a (31) egyenlőséget), hogy a kritikus középsebesség, v

o

k a hozzátartozó hordalék átlagos szemátmérőjének, rf

g-nek négyzetgyökével arányos, vagyis általában v

B

k = a

x . Yd

t . A következőkben azt is igazolni fogom, hogy ez az összefüggés a vízfolyás medrének méretei (vízmélység, szélesség) szerint más és más lehet. Következésképen a

1 együttható kismértékben változhat. A folyó megállapodott medrében fellépő középsebesseg v

k ezzel a d

g-hez tartozó kritikus középsebességgel, ha nem is azonos, de mindenesetre arányos lesz, hiszen a szóbanforgó keresztszelvényben épen ennek a v

k középsebességnek hatása mellett alakult ki a d

g határszemnagyság. írhatjuk tehát vk = a2 • v

0k = ai • a2 V

dt > V

AGY (26) v

k = «з . fd

e , ahol a

3 általában változhat, de a folyó egy bizonyos szakaszára (közelítőleg azonos vízmélységek és sebességek esetén) állandónak is vehetjük. A középsebességet a folyó hidraulikus tényezőivel is kifejezhetjük, pl. a Chezy-képlet formájában, (26) v

k = с . ]'М . J Itt az érdességi tényező, a hidraulikus sugár és az esés is a kérdéses keresztszelvényre vonatkoznak. A középsebesség fenti két kifejezéséből adódik «з • Tdg = с . К R . J , vagy — —ag

2.c

2.J ; az együtthatókat összevonva pedig R (27) — — b . J , ahol b általában változhat, de R rövidebb folyószakaszokra (figyelembe véve o

x és cr

3-ra mondottakat, valamint с változását is) állandónak vehetjük. A (27) alatti kifejezés a meder anyagának átlagos szemátmérője (a határszemnagyság) és a megállapodott meder hidraulikus sugara és a vízszín esése közötti összefüggésnek általános alakja. Eszerint ugyanazon hidraulikus sugárnál minél nagyobb az esés, annál nagyobb a határszemnagyság is, és fordítva az eséssel együtt csökken a határszemnagyság. Ha a határszemnagyság a folyóhosszal nem változna, a hidraulikus sugárnak az eséshez viszonyítva fordított arányban kellene változnia. Mindezt gyakorlati tapasztalataink is igazolják.