Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)
3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János
HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN 227 A — = b . J összefüggésből kitűnik, hogy a hidraulikus sugár is függvénye R a helynek, vagyis i-nek. Ennek a függvénynek általános alakja: (28) R = f 2(L) Ha a (27) alatti általános összefüggésbe a határszemnagyság (24) alatti és a hidraulikus sugár (28) alatti kifejezését helyettesítjük be, és ha továbbá az esést egy bizonyos alapszinttől mért L szerint változó z függőleges hosszakkal határozzuk meg, az esés egyenletét kapjuk meg. Vagyis fi (L) , dz (29) ' =b.— V ' f»(L) dL lesz az esés egyenlete, amelyet bizonyos folyószakaszokra, ha f x(L) és / 2(L) függvényeket már meghatároztuk integrálhatunk is. A (28) alatti kifejezésből, mivel általában az esés adott, a határszemnagyság pedig, úgyszintén az összefüggés együtthatója b is, meghatározhatók, a megállapodott meder hidraulikus sugarát kiszámíthatjuk. A kérdés mármost csak az, hogy a hidraulikus sugár ismerete elégséges-e a folyó szabályozásához. A folyószabályozásnál, éspedig a szabályozás bármely fajánál a feladat olyan megállapodott meder kialakítása, amely a szabályozandó szakasz kezdeti és végpontjai között rendelkezésre álló esés felhasználásával, a fennálló érdességi viszonyok mellett a szükséges vízmennyiségeket zavartalanul képes levezetni. Kivételt csak a nagy vízi szabályozás képez, ez azonban már inkább árvédelmi feladatot jelent. Az esést állandónak vehetjük, mert azt az eredeti folyóhossz megtartása esetén nem változtathatjuk meg. A vízmennyiség Q főszerepet kap tehát a meder méreteit illetően. Megállapodott medernél láttuk, hogy a határszemnagyság megszabja a középsebességet, a (25) alatti összefüggés szerint. Éspedig az eséstől függetlenül, mint azt a 10. fejezetben majd más úton is igazolom. A középsebesség és vízmennyiség pedig meghatározza a szükséges F keresztmetszeti területet. Végeredményben tehát ismerem a hidraulikus sugarat, a keresztmetszeti területet úgy, hogy már csak а В mederszélesség és a keresztmetszet alakja ismeretlenek. Meg kell jegyeznünk, hogy a keresztmetszet alakjának folyóknál távolról sincsen olyan nagy jelentősége, mint pl. a csatornáknál. Míg a csatornáknál a megállapodottság igen nagy mértékben függ az alaktól magától is, folyóknál inkább csak a szélesség és mélység nagysága a fontos. Éppen ezért a folyó természetének megfelelő alakot figyelembe véve, felvehetem, illetőleg előírhatom a megállapodott meder alakját. Ha pedig a hidraulikus sugarat, keresztmetszeti területet és keresztmetszeti alakot már ismerem, a mederszélesség, mint utolsó ismeretlen már kiszámítható. Az ismertetett módszer hiányossága, hogy mind a (25), mint pedig a (27) alatti összefüggésekben a tervezett megállapodott meder határszemnagysága szerepel, amit pedig előre még nem ismerünk. Az ellenmondást első megközelítésként kiküszöbölhetjük, ha a kérdéses szakaszon a ténylegesen mutatkozó szemnagy15*
