Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)
3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János
224 BOGkÁRDI JÁNOS Újabb elméleti összefüggések keresése tehát nem sok sikerrel kecsegtet, tekintve, hogy a megbízható empirikus kifejezések is ilyen összefüggések kifejezői. Tegyünk egy próbát: állapítsuk meg a vízmennyiség Q, a nehézségi gyorsulás g, a hidraulikus sugár R és a víz sűrűsége p közötti összefüggést. Ilyen összefüggés, ha feltételezzük, hogy az esés és érdesség állandó, nyilvánvalóan fennáll, hiszen a (22) alatti feltételi egyenlethez képest a különbség csak az, hogy a vízsebesség, v helyett a vele arányos vízmennyiséget, Q-1 vezettük be. A feltételi egyenletünk ebben az esetben Q — g x l . R X i . (>* 3 . constans, ahol az x x, х г és x 3 értéke úgy választandó meg, hogy a Q g x l. R x 2. q x3 egyenlőség kielégítést nyerjen. Részletezve: = nevezetlen constans = sec " . cm R --- cm gr .sec . cm x x = + ö + 2 Q = sec 1 . cm 3 , vagyis Q = nevezetlen constans, g ll'. R'l». q° vagy más alakban II ül (23) Q = nevezetlen constans . g .R Azt találtuk tehát, hogy a vízmennyiség a hidraulikus sugár ötketted hatványával arányos. Ez azonban nem jelent új összefüggést. Ugyanis Q = F.v , ahol F a keresztmetszeti terület és v a középsebesség. На В a mederszélesség F = В .R . Feltételezve, hogy a mederkeresztszelvény alakja rögzített (csak az alak rögzített, méretei természetesen változhatnak), a keresztmetszeti terület változásának szempontjából a hidraulikus sugár és a mederszélesség között nincsen különbség. Mind a kettő, úgy a hidraulikus sugár, mint pedig a mederszélesség egy-egy lineáris méret és a keresztmetszeti területre vonatkozóan egymással lineárisan arányosak, írhatjuk tehát, hogy F oc R 2 * * Olvasd: F hasonlóan változik К 2-tel.
