Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János

HORDALÉK MOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN 223 Más alakban írva. (20) V . m . Q = К Nyílt medrű vízfolyásoknál a nehézségi gyorsulás mint független változó szerepel, g bevezetésével nyerjük a Froud-számot. F-t. A feltételi egyenletünk V = g

x' . m*' . (>*' . cons tans, amelyben x

v x

2 és x

3 értékeit a V — — — = nevezetlen constans g* 1 m*i O^j egyenlőség határozza meg. x

v x

2 és x

3 értékeit ebben az esetben is közvetlenül kapjuk meg. I 1 g = sec -. cm ^ = + -m = cm » 1 X2 = + ő (21) Más alakban írva (22) (I = gr . sec- . cm V = sec. cm, V, x

3 = 0 vagyis 12 . (j g

. m F. F, ahol F a Froud-szám. Az elmondottakkal tulajdonképen be is fejeztük a bennünket érdeklő elméleti összefüggések felsorolását. A folyó hordalékmozgásával kapcsolatos elméleti és kísérleti összefüggések külön megemlítése pedig szükségtelen, mert azokat a következő fejezetekben részletesen fogjuk tárgyalni. 6. A meder anyagának jelentősége. A felsorolt elméleti összefüggések a folyók vízmozgására is fennállanak. Azonban ez természetes, hiszen a folyók vízmozgásában is egyszerű fizikai jelenségek játszódnak le, amelyeknél az egyes elemek bizonyos elméleti összefüggésben vannak. A gyakorlati megfigyelések nagy része szemmel láthatóan beleilleszkedik az elméleti összefüggések szabta keretekbe, vagyis a gyakorlati tapasztalatok, ha más alakban is, az elméleti összefüggéseket fejezik ki. Ezt a tényt igazoltuk az előző fejezetben, amidőn kimutattuk, hogy az úgynevezett ,,sebességegyenletek" a vízsebesség V, a vízsűrűség p, a hidraulikus sugár R és a fajlagos energiacsökkenés i közötti .,egyetlen összefüggésen" alapszanak.