Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)
3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János
218 BOGkÁRDI JÁNOS nyerte, hogy mindazok a csatornák, amelyeknél v 0 azonos, a hordaléktényezőre való tekintet nélkül, geometriailag hasonlók. Megállapodott medernél Lacey azt találta, hogy a nedvesített kerület P, a vízmennyiség Q négyzetgyökével egyenesen arányos. Ez adja Lacey harmadik egyenletét, amely szerint (14) P = b . Yq , ahol b állandó. Mivel folyóknál a nedvesített kerület közelítőleg egyenlőnek vehető a mederszélességgel, Lacey (14) alatti egyenletével több indiai hídra vonatkozólag a folyó mederszélességét ellenőrizte. Szerinte a vizsgált hidak mederszélessége tökéletes összhangban volt egyenletével. A fenti jó példát ad, hogyan terjesztették ki az öntözőcsatornákra vonatkozó megállapításokat természetes folyómedrekre is Ismerve a csatorna vízmennyiségét, Q-1 és a hordalék szemátmérőjét, d-t, a (10), (11) és (13) egyenletekből v 0. F és R számíthatók és a megállapodott csatorna megt ervezhető. A megállapodott csatornaalak Lacey szerint közelítőleg ellipszis, amelynél a hosszabb főtengely (a mederszélesség) és a rövidebb főtengely (vízmélység) aránya a hordalék milyenségétől függ. Durvább hordaléknál ez az arány nagyobb, mint finomabbnál. Lacey nagy lépéssel vitte előbbre a megállapodott mederre vonatkozó ismereteket. Bevezette a hordalék milyenségét és a mederalak jellemzőit is figyelembe vette. Hogy megfigyelései nem általánosíthatók, főleg a hordalék mennyiségének elhanyagolásából származik. A megállapodott meder elméletének jövőbeni fejlődését Lacey a mértékegységelemzés (dimenzió szerinti elemzés, dimensional analysis) segítségével reméli elérni. Az egyes fizikai jelenségeknél az elemek (pl. sebesség, idő, tömeg, stb.) bizonyos összefüggésben vannak. Az összefüggéseket a mértékegység-elemzés segítségével is megállapíthatjuk, ha az összes szereplő elemet mint mértékes (dimenziós) változót fogjuk fel. Az eljárást magát célszerű alakban a Buckingham elmélet" 1 2 adja meg. Eszerint a fizikai jelenségben összes szereplő és ismert elemet (számuk legyen n) mértékes változónak tekintve, belőlük az előre kiválasztott alapegységekre (fundamental unit) vonatkozóan, ha számuk m, n—/«nevezetlen (mértéknélküli) feltételi egyenletet (argument) nyerhetünk, amelyeket a matematika segítségével megoldhatunk. Az eredmény a mértékegységeket (dimenziókat) tekintve mindig helyes lesz. A végeredmény azonban csakis akkor lesz kifogástalan, ha a jelenségben szereplő összes tényezőt a változók összeírásánál figyelembe vettünk. A mértékegység-elemzés valóban hasznos segédeszköz a hordalékmozgás tanulmányozásánál is. Hátránya, hogy az összefüggésekben állandók szerepelnek, amelyeket kísérletekkel és mérésekkel utólag kell megállapítanunk. A továbbiakban alkalmazását más helyen még illusztrálni fogjuk. Lane E. W. 1 3 mutatott rá először a hordalék mennyiségének és a sebességek keresztmetszeti változásának fontosságára. Lane kutatásait az Imperial völgyében 1 2 Buckingham. К.: ,,On physically similar systems; Illustration of use of dimensional equations", Physical Rewiew, Vol. IV. Series 2. 1 3 Lane , E. W.: „Stable channels in erodible material", Transactions. Am. Soc. С. E., Vol. 102., 1937. Paper Ко. 1957.
