Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)
3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János
HORDALÉK MOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN 219 épülő „All American Canal" tervezésével kapcsolatban végezte. Tanulmányai során a megállapodott mederre vonatkozó összes ismert adatot figyelembe vette és azokat összehasonlította. Megállapította, hogy sem az indiai, sem pedig az egyiptomi öntözéseknél levezetett törvényszerűségek nem felelnek meg az amerikai viszonyoknak. Az okot pedig abban találja, hogy a megállapodott medernél figyelembe veendő tényezők sokkal tágabb határok között mozognak, mint azt eleinte hitték. Nevezetesen mindazok a tényezők, amelyeket a folyók hordalékmozgásánál felsoroltunk, itt is mind szerepelnek. Az egyes tényezők fontossága nem egyforma. Nyilvánvaló pl., hogy a hordalék szemnagysága fontosabb tényező, mint a hordalékszemek alakja. Lane szerint sok olyan kutatás, amely másodrendű tényezők hatásának tisztázását szolgálja, indokolatlan. Hasonlóképen feleslegesnek ítélte a hidraulikai elemek, az esés, érdesség, hidraulikus sugár és középsebességek közötti összefüggések további vizsgálatát, mivel ezeknek viszonyát a közönséges sebességegyenletek megfelelő biztonsággal határozzák már meg. Lane* munkásságának főelőnve. hogy rámutatott arra, miszerint a meder anyagának ismerete mellett a megállapodott meder elérése csaknem kizárólag hordalékmozgási feladat. Ez a feladat olyan összetett módon jelentkezik, hogy általánosítani még azonos körülmények közötti vízfolyásoknál sem lehet. A megállapodott mederre vonatkozó eddigi kutatásoknál a kísérleti alany kizárólag csatorna, éspedig legtöbbször öntözőcsatorna volt. Gyakorlatilag a legsikerültebbek a legelső elméletek voltak. Kennedy összefüggése az indiai Alsó-Bari Doab csatornarendszerre jól megfelelt. A magyarázata ennek kétségtelenül az, hogy az eredeti viszonyokkal teljesen megegyező körülmények között alkalmazták. A fejlődés azonban általánosítást kívánt, ennek során pedig egymás után merültek fel nehézségek, melyek a körülmények különbözőségéből adódtak. Hogy általánosítani lehessen, mindig több és több tényező figyelembevétele vált szükségessé. Bővült tehát a megállapodott meder témaköre is. Lacey összefüggéseit már általános alakban adja. de Lane szerint még mindig több lényeges tényező figyelmen kívül maradt. Lane elgondolásaival azután el is jutottunk a fejlődés mai állapotához. 8. Megállapodott meder a folyószabályozásban. A megállapodott meder és a folyószabályozás feladatainak rokonsága abban rejlik, hogy mindkettőnél a célnak megfelelően választott meder kialakítása és fenntartása szükséges. A hasonlóság legjobban a megállapodott mederre vonatkozó következtetéseinkből tűnik ki. Eszerint a megállapodott meder elérésénél nem lehet az egyes tényezőket vagy azok korlátozott csoportját külön-külön vizsgálni, és így a részletmegoldások összetevéséből megoldani az egész kérdést. Az is megengedhetetlen, hogy a különböző körülményekre felállított feltételeinket egyenként, az egésztől függetlenül elégítsük ki. Mindez igaz a folyószabályozásnál is. Nem elégséges pl., hogy a folyó vízlevezetése megfelelő legyen, a meder keresztmetszeti arányai is * A szerző 1937—38-ban amerikai tanulmányútja során az Iowa-i állami egyetemen Lane professzor tanítványa volt.
