Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János

HORDALÉK MOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN 211 2. À folyók hordalékmozgása. A folyók hordalékmozgása igen változatos, s benne a mozgásnak minden módja és összetétele előfordul. A hordalékmozgás a folj'óra annyira jellemző, hogy általa a folyóról teljesen hű képet, alkothatunk magunknak. A vízfolyások felső, nagyesésű szakaszai nagy energiafeleslegükkel hatalmas mennyiségben képesek hordalékot szállítani és azt a folyó lassúbb szakaszára zúdítani. E mellett a folyó medrének és partjainak kimosása útján is létesíthet hordalékot. Mint a természetben mindent, az ember a folyót is igyekszik lehetőleg saját céljaira felhasználni. De részben védekeznie is kell fenyegető veszélyeivel szemben. A védekezést és kihasználást együttesen a folyószabályozás van hivatva elvégezni. A folyószabályozás alatt tehát a folyó megrendszabályozásának és kihasználásának munkálatait értjük. A szabályozási munkálatok során bizonyos sorrendet célszerű betartani. Általában a keletkezhető károk megelőzése fontosabb, mint a közvetlen kihasználás. A munkálatok azonban, tekintet nélkül sorrendjükre, úgy végzendők, hogy a végzett munkák az elkövetkezendőkkel teljes összhangban legyenek. A folyószabályozás végrehajtása talán a tudomány mai állása szerint még nem annyira fejlett, hogy módszeres lehetne, de feltétlenül szükséges, hogy észszerű legyen. A folyó hordalékmozgására jellemző, hogy nem folyamatos, hanem időszakos. Csökkenhet és növekedhet is a szállított hordalék mennyisége, vagy megszűnhet, vagy ha előzőleg nyugalomban volt, meg is indulhat a hordalék mozgása. A hordalékmozgás tehát változó az idő szerint. A hordalékmozgás pl. megszűnik, ha valamilyen külső körülmény (a vízgyűjtőterület téli hótakarója, stb.) megakadályozza a hordalék keletkezését. Ilyenkor a folyó nem kap hordalékot, s a hordalékmozgás megszűnik. A folyó hordalékszállító képessége ebben az esetben nem csökken szükségszerűen, sőt esetleg növekedhet is bizonyos mértékben. A hordalékmozgás azonban mégis megszűnik, mert nincsen szállítható hordalék. A folyószabályozás a kívánatos egyensúlyi állapotot kívánja kialakítani, amely természetesen a folyó hordalékmozgására vonatkozóan is szükséges. A folyó egyensúlyi állapotánál a hidraulikus elemek összhangban vannak, mondhatni ellensúlyozzák egymást. Ilyenkor, például az esés és érdesség, a sebességek és ezek eloszlása, az érkező vízmennyiség és a vízszállítás, az érkező és elszállított hordalékmennyiség, stb. arányossága fennáll. A hidraulikus elemek összhangja azonban még nem jelenti feltétlenül a folyószabályozás feladatainak megoldását. Lehet például, hogy a folyó egyensúlyban van, de a kialakult vízmélységek a hajózás igényeit nem elégítik ki; vagy a folyó vonalozása megfelel ugyan az esésnek és az érdességnek, de nem biztosítja a zavartalan jéglevonulást. A folyó maga mindig igyekszik egyensúlyi állapotba kerülni, ami azonban távolról sem jelenti, hogy minden esetben a kívánatos egyensúlyi állapot felé törekszik. Ha az egyensúly felborul, változások indulnak meg, melyek újabb egyensúly i állapot kialakítását célozzák. A hordalékmozgás megszűnésével felborul az egyensúly, a hordalék szállítására felhasznált energia felszabadul. Fölös energiájával a folyó megkísérli medrét átalakítani, azt kimélyíteni és átformálni. A mederátalakítás helyett néha a folyó