Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János

212 BOGkÁRDI JÁNOS felszabadult energiájával más irányban végez munkát; pl. sebességnövekedés áll be, majd az ezt hátráltató hullámzások és örvénylések fejlődnek ki nagyobb mérték­ben. A változás ténylegesen mindig a legkisebb ellenállás irányában következik be. A változások megindulása és az átalakulási folyamat a folyó tehetetlenségé­nél fogva bizonyos idő elteltével mutatkozik csupán. A hordalékmozgás időbeni változása az előző eset fordítottja is lehet, ha a hordalékmozgás szünetelése közben a folyószakaszra felülről hordalék érkezik. Ha a folyónak elegendő nagyságú hordalékszállító képessége van, a hordalékmozgás folytatódik, illetve a kérdéses szakaszra vonatkozóan megindul. Változik a hordalékmozgás folyószakaszonként, vagyis a folyóhossz irányá­ban, sőt ugyanazon keresztszelvény mentén is. A folyó felső szakaszán a fenéken görgetve nagyobbmennyiségű és durvább hordalék mozog, mint az alsóbb sza­kaszokon. A hordalékszemek a fenéken görgetve széttöredezés és kopás útján nagy­ságban és súlyban csökkennek. A súlycsökkenésnek a folyó hosszában megtett úttal való arányosságát kísérletekkel is megállapították 3­4. A szerző tapasztalatai szerint azonban, bizonyos esetekben fellépő nagymérvű súlycsökkenések nem lehetnek csupán csak mechanikai elhasználódás következményei. A Felső-Dunán végzett közvetlen mérések szerint az 1855 0 folyamion-nél (Oroszvár) a fogott mozgó hordalék átlagos szemátmérője 32 0 mm, míg az 1806 0 folyamkm-nél (Medve) 9-0 mm volt. Nem valószínű, hogy a szemnagyságnak ez a nagymérvű csökkenése 49 0 km-nyi úton egyedül csak széttöredezés és kopás útján következett volna be. Állításunkat a következőképen is megvilágíthatjuk. Kiindulunk abból, hogy a mozgó hordalék átlagos szemátmérője 49 km hosszú út megtétele után 32'0 mm-ről 9 0 mm-re csökkent. Helyettesítsük a hordalék­keveréket vele egyenértékű, egyenletes szemszerkezetű hordalékkal. Az egyes hordalékszemek súlycsökkenései helyett, összehasonlítási alapul így a hordalék­keverék átlagos szemátmérőjét vesszük. Ha a hordalék fajsúlyát 2'60 gr/cm 3-re vesszük fel, a 32 0 mm átmérőjű hor­dalékszem súlya, vagyis a kezdeti súly _ 3.93 Go = • 2 6 = 44 6 gr ; 6 a 9 0 mm átmérőjű hordalékszem súlya, vagyis 49 km út utáni koptatással csökkentett súly pedig _ nq 3 G' = • 2 6 = 0 99 qr . 6 4 A Düll-féle b kopási törvény szerint G' = (GJ°' i b - 0-45. к. 8)ö**. Ha a ..kojKÍsi együttható" к = 0 031 közepes értékét vesszük: 3 Sternberg H: „Über Längen- und Querprofile geschiebeführender Flüsse." Zeit­schrift f. Bauwesen, 1875. 4 Dr. Düll F.: „Das Gesetz des Geschiebeabriebes", Berlin 1930. 6 Mint a 4 alatti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom