Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - XII. Maucha Rezső dr.: A szennyvíz és a vízfolyások

A SZENNYVÍZ ÉS A VÍZFOLYÁSOK. ÍRTA : DR, MATJCHA REZSŐ. A természetes víz kémiai összetétele nem a véletlen esélyeitől függ. hanem az élettelen külvilág fizikai, kémiai, geológiai, meteorológiai és egyéb tényezői, valamint a vízben élő szervezetek életfolyamatai között fennálló egyensúlyi állapot periodikus változásainak következménye. Ha tehát valamely természetes vízbe, legyen az tó, folyó, vagy patak, kívülről idegen anyagok kerülnek, annak egyensúlyi állapota felborul, vagyis ugrásszerűen megváltozik, amiről rendszerint feltűnő kísérő jelenségek útján szerezhetünk tudomást. Tudjuk, hogy az emberi háztartásból, nem különben az iparból is csaknem teljes mennyiségben, minőségi tekintetben azonban lényegesen megváltozott állapotban térül vissza a felhasznált víz, mert annak egyes kémiai alkatrészei a felhasználás során visszamaradnak, viszont helyettük olyan anyagok kerülnek beléje, amelyek a természetes vizekben vagy egyáltalán nem. vagy egészen más viszonylagos mennyiségben fordulnak elő. Ezek tehát a szennyvizek, amelyek a természetes víztől abban különböznek, hogy kémiai összetételük úgy kvalitatív, mint kvantitatív vonatkozásban teljesen eltér amazétól. Természetes tehát, hogy ha valamely recipiensbe szennyvizet vezetünk, annak egyensúlyi állapota mindenkor feltétlenül felborul, még akkor is, ha a fent említett kísérő jelenségeket felületes szemlélettel megállapítani nem áll módunkban, mert e jelenségek intenzitása a szennyvíz mennyisége és kémiai összetétele szerint nagyon széles határok között ingadozhatik. Finomabb kémiai és biológiai módszerekkel azonban az egyensúlyhelyzetben elkövetkezett változások mindenkor megállapíthatók. Az előbbi közleményekben megismerkedtünk különböző szennyvíztisztító eljárásokkal. Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy az ú. n. mesterséges biológiai eljárások egyike sem alkalmas a víz tökéletes regenerálására, mert a tisztított szennyvíz kémiai összetétele minden esetben lényegesen különbözik a természetes vizek kémiai összetételétől. Ez érthető, mert a tisztítási folyamat a természetes miliőtől teljesen eltérő mesterségesen létesített körülmények között megy végbe. De nem is célja a szennyvíztisztító eljárásoknak a víz teljes regenerálása. A szennyvíztisztítás egyedüli feladata a szennyvíz aggresszív természetű, továbbá a befogadóban káros hatást kiváltó alkatrészeinek ártalmatlanná tétele, elbontása, illetőleg visszatartása. Például a víz ipari felhasználása során sokszor szabad savakat, mérges anyagokat (fenolok, arzén, cián. króm, stb.) vehet fel, melyek a befogadó vizének halállományát, a beépített műtárgyak épségét veszélyesztetik, vagy a víz közhasználatát (itatás, ipari felhasználás stb.) gátolják. A házi szennyvizek és bizonyos ipari szennyvizek útján (mezőgazdasági ipar, cellúlóze gyártás) viszont nagy meny-