Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - IV. Pataki Béla: A Duna 1940. évi árvize

46 PATAKI BÉLÁ Azok az elfogadható árvédelmi berendezések nélküli területek, amelyek az eddig előfordult legnagyobb árvízszin alatt feküsznek, mind a kataszteri térképen, mind a telekkönyvben megjelölendők. Ott, ahol elfogadható nyári gátak védik a területet, ez a körülmény is bejegyzendő. A hozandó szabályrendelet állandó lakóépületele építését az ilyen területeken csak akkor engedné meg, ha helyüket az árvízszin fölött legalább 0 5 méter magasan feltöltenék. A betonba vagy javított habarcsba rakott kőalap minden ilyen épületnél kötelező lenne. Nyári gáttal védett területen feltöltés nélkül gazdasági épületek is csak tégla-, beton- vagy kőalappal épülhetnének. A területek kijelölését a m. kir. folyam- és kultúrmérnöki hivatalok irányításával a kataszteri hivatalok végeznék el. Az eljárásra alkalmazni lehetne a vízjogi törvényben az ártérfejlesztésre megállapított eljárást azzal, hogy az ott meghatározott ötös bizottságot a földművelésügyi miniszter nevezné ki. Ezekben látom a jövőbeni árvízkárok megakadályozásának útját. Amint a múltban bekövetkezett árvizek egy-egy lépéssel előbbrevitték a folyamszabályozás és az árvédelem ügyét, remélhetőleg az idei árvíz is újabb haladást fog jelenteni ezen a téren. Adja Isten, hogy a legközelebbi árvíz után ne azon gondolkozzunk, hogy mennyivel jobb és nemzetgazdaságilag hasznosabb lett volna a 40 milliós árvízkár összegét a védőművekbe építeni!