Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)

1. szám - IV. Hidvéghy László: Szennyvíztermelőtelepek tervezése és üzeme

SZENNY VÍZÁTEM ELŐTELEPEK 107 előforduló vízmennyiségekre, illetve emelési magasságokra — minimum, átlag, maximum — külön-külön szivattyú álljon lehetőleg rendelkezésre. Ezáltal a min­denkori vízmennyiségnek, illetve emelési magasságnak megfelelő szivattyút járat­hatjuk fojtás, vagy túlterhelés nélkül a legkedvezőbb üzemviszonyok mellett, a leg­gazdaságosabb hatásfokkal. Szennyvízátemelésre 75 mm szívó-, illetve nyomócsőátmérőnél kisebb méretű szivattyút eldugulás veszélye miatt a gyakorlatban nem igen alkalmaznak, hanem az érkező szennyvíz tárolásával időszakos üzemet tartanak fenn. Önműködő üzem 21. ábra. Tárolómedencével ellátott szenny vízátemelőtelep helyszínrajza. (Geissler: Kanalisation und Abwasserreinigung.) esetén, amennyiben a statikai emelési magasság állandó, több egyenlő teljesít­ményű és emelési magasságú kisebb szivattyúegységet szerelhetünk föl, melyek az érkező vízmennyiség, illetve a szívóaknában levő vízszint emelkedése esetén egy­másután működésbe lépnek. így pl. a Haarlem-i (Egyesült Államok) szennyvíz­átemelőtelepek 8 teljesen egyenlő, 4 hüvelykes, 450 gallon/perc (1600 lit./perc) teljesítményű szivattyúval van fölszerelve. Amint növekedő vízmennyiség esetén az egyes szivattyúk egymásután bekapcsolódnak, a közös nyomócsőben minden szivattyú üzembehelyezése átlagosan 6 — 6 hüvelykkel növeli a csőellenállást. Az önműködő bekapcsolást végző úszók úgy vannak beállítva, hogy minden 6 hü­velyknek megfelelő vízszintemelkedésnél egy-egy további szivattyú lép működésbe, miáltal az egyes szivattyúk hidraulikus emelési-magassága különböző hozzáfolyó vízmennyiségek esetén is körülbelül állandó marad. Tároló medence. Amennyiben a helyi viszonyok megengedik, célszerű az átemelőtelep és a csatornahálózat között minél nagyobb befogadóképességű tároló­medencét létesíteni (21. ábra), amiáltal elérjük, hogy nem szükséges a telepet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom