Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)

1. szám - I. Mihalik Ferenc: Korbély József emlékezete

8 MIHALIK FERENC 6 készítette a társulat összes műszaki vonatkozású szabályzatait, többek között a társulat árvédelmi szabályzatát és a Berettyó-folyón való árvédekezésre vonatkozó útmutatást, amelyek mind igen értékes tanulmányok. Korbély egyébiránt kiváló gyakorlati árvédekező mérnök is volt. Azt a nyugodt magatartást, melyet árvízveszély idején tanúsított, kétségtelenül nagy vízrajzi ismeretének és műszaki tudásának kell tulajdonítanunk. A helyzetet gyorsan át tudta tekinteni és intézkedéseit is haladéktalanul meg tudta tenni. Intézkedései határozottak voltak. A veszélyeztetett helyeken személyes megjelenése és határozott fellépése a védekezők és a kétségbeesésre könnyen hajló érdekeltség ideges kedélyállapotát azonnal megszüntette. Annak idején, így a legutóbbi 1919. évi és az 1925. évi ár védekezéskor, még fizikai erejének teljében volt, amely nála szintén rendkívüli volt. A testi fáradalmakat, gyaloglást csodálatosan, könnyen bírta és ha csak tehette, mindenüvé, de a veszélyeztetett helyekre okvetlenül személyesen ment el. Visszaemlékszem egy 1922-ben történt kiszállására, amikor a belvízkárok miatt panasszal élő birtokosok panaszukat visszavonták és az elöntésből származó kárukat siettek jelentéktelennek bejelenteni csak azért, mert a helyzet megvizsgálására gyalogosan nekiindult igazgató-főmérnök, az 58 éves Korbély iramát az átázott szántáson nem tudták követni, hanem sorban maradoztak el mellőle és verejtékező pihegéssel hagytak fel a kengyelfutással. Őszintén bevallom, hogy nekem is, aki a szemlén az ő kíséretében részt vettem, ez volt egyik legemlékezetesebb gyaloglási teljesítményem. » Korbély József társulati szolgálata minden vonatkozásban kiváló volt. Szolgálatának negyvenedik évfordulója alkalmával a társulat önzetlen és eredményes munkásságának elismeréséül és meg jutalmazásául egy évi fizetését szavazta meg neki. Ezt a némi anyagi elismerést méltán megérdemelte, mert nagyértékű munkásságával nevét örök időkre beírta a Berettyó társulat történetébe és a társulat érdekeltségét örök hálára kötelezte. Korbély társulati szolgálata közben is folyton tanult és nagy vízszabályozási kérdésekkel foglalkozott, úgyhogy neve a szakirodalomban is előkelő helyet foglal el. Első szakirodalmi szereplésével, a ,,Magyarország vármegyéi és városai" című monográfiának 1901. évben megjelent, Bihar megyére vonatkozó kötetében találkozunk. Ebben a műben a ,,Bihar vármegye hegy- és vízrajza", „Bihar vármegye geológiai viszonyai", ,,Vízszabályozás és árvédelem" című fejezeteket Korbély írta, sőt a mű mellékletét képező és a vármegyére vonatkozó geológiai térképet is ő maga sajátkezűleg rajzolta. További szereplésében komoly sikert ért el akkor, amikor a Magyar Mérnök és Építész Egylet vízépítési szakosztályának 1907. évi december hó 3-án és 17-én tartott kétrendbeli ülésén előadta „Az árvízjelzés, tekintettel a Körösök és a Berettyó vízjárására, valamint a Tisza szegedi és csongrádi vízállásaira" című tanulmányát. Ebben a tanulmányában oly kérdésekre kívánt megfelelni, amelyeket a Vízrajzi osztály már régebben feltett, de a tanulmány tárgya minden vízimérnök érdeklődésére is számíthatott. Az árvíz előrejelzésének a gyakorlati árvédekezés szempontjából nagy jelentősége van, mert az árvédekezés irányításához, valamint az árvédekezésnél múlhatatlanul megkívánt nyugodt és higgadt cselekvéshez a bekövetkező legmagasabb vízállás ismerete okvetlenül szükséges és már magában biztosíthatja a védekezés sikerét.