Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)

1. szám - I. Mihalik Ferenc: Korbély József emlékezete

KORBÉLY JÓZSEF EMLÉKEZETE 9 Korbély József félszázadot kitevő munkásságát, bár közvetlenül a Berettyó társulat felvirágoztatásának, mégis általánosságban és egészben az örök nagy magyar kérdésnek, az Alföld, jobban mondva a Tiszántúl ármentesüésének és vízszabályozásának szentelte. A Berettyó-társulat, illetőleg annak jogelőd társulatai, ahová Korbély szolgálatba állott, egyike a legnagyobb tiszai társulatoknak. A társulat nagyságával arányosan nagy volt a munka is, ami Korbélyra hárult. Az abban az időben megindult nagyarányú építkezések és tervezések mellett az ár- és belvízvédelmi készültségekkel és az igazgatással kapcsolatos szolgálati teendők is egész embert követeltek meg. Amikor az alig 24 éves ifjú a Berettyó-társulat szolgálatába beállott, az évrőlévre megismétlődő gátszakadások és pusztító árvizek miatt reményt vesztett, elcsüggedt ártéri érdekeltséget talált. Törhetetlen akarattal és eréllyel látott hozzá munkájához. Első feladatul tűzte maga elé, hogy az árvizeknek kártétel nélkül való levonulását biztosítsa és ennek a feladatnak a megoldásához a legnagyobb becsvággyal fogott hozzá. Éjt nappallá téve tanulmányozta az árvizek járását, a síkvidéki folyók természetét és mindenekelőtt meg akarta ismerni minden vonatkozásban a Berettyó-folyót. Felkutatta a Berettyó árvizeinek előidézésében oly nagy szerepet vivő jégtorlódások okát és ennek ismeretében szabályozta, illetőleg megszüntette a meder nagyobb elfajulásait, egyidejűleg pedig hozzáfogott az árvédelmi töltések fokozatos erősítéséhez és magasításához. Tervszerű munkái nyomán az árvizek kártételei egyre csökkentek, majd elmaradtak és ezzel megnyerte az ártéri érdekeltség teljes bizalmát. Kidolgozta az egész árterület belvízszabályozási tervét, ennek alapján az árvédelmi töltések építésével egyidejűleg a főcsatornák építése is megindult és 1897-ben már megépítette a társulat első nagy szivattyútelepét. A belvízszabályozás előrehaladásával az érdekeltség mind több és több olyan területet vehetett gazdasági művelés alá, amelyek addig a víz miatt nem voltak rendszeres művelés alá foghatók és csak nádasnak, vagy rétnek voltak használhatók. Az elért eredmények fokozták munkakedvét, s minthogy az érdekeltséggel mindig a legnagyobb egyetértésben dolgozott, a társulat élén módjában volt mindent tudásának és elképzelésének megfelelően, gátlás nélkül végrehajtani. Mindig a legjobbat és leg tin gfelelőbbet akarta alkotni ; minden létesítményén a komolyság és az erő jutott kifejezésre. Okos takarékossággal nem az olcsó, hanem a jó megoldásokat választotta ; felelőssége tudatában és lelkiismeretessége folytán ebből az elvéből nem engedett. Mindazokat a munkálatokat, melyeket fiatal korában nagy rátermettségge megtervezett, a Gondviselés jóvoltából, a fenti elvek szerint szigorú következetességgel, átfogó egységes rendszerben közel ötven évi szolgálata alatt úgyszólván teljesen el is készítette. De ezen kívül a társulati szolgálat ezer más ágában is helyt kellett állania. Mint vezető főmérnöknek végre kellett hajtania a társulat területének műszaki ártérfejlesztését és osztályozását. Ezt a kérdést is teljes sikerrel oldotta meg. s ezáltal a hatalmas összegeket igénylő vízszabályozási költségek terheinek viselését, az összes ártéri érdekeltek megnyugvására, igazságos alapokra fektette.