Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)
1. szám - I. Mihalik Ferenc: Korbély József emlékezete
8 MIHALIK FERENC Korbély munkásságát és eredményeit más illetékesek nálamnál nagyobb súllyal tudnák lemérni, de éppen abból a körülményből, hogy közel állva a megboldogulthoz, alkalmam volt őt úgy megismerni, ahogy csak kevesen ismerhették és hogy módomban volt meglátni ridegnek látszó külseje és zárkózott magatartása alá rejtett kedélyének kincseit és szívének jóságát, sok olyan jellembeli kiválóságát tudom kidomborítani, amelyek az ő méltatásánál nem kis jelentőségűek és amelyek alapján mégegyszer akkorára nő az a veszteség, ami az ő elhunytával érte a magyar vízügyi világot. Könnyű másfelől róla szólanom azért, mert élete érdemekben oly gazdag volt, hogy maradandó alkotásai, műszaki irodalmi munkái és valóban a legteljesebbnek mondható életének minden mozzanata ; ha azokat csak egyszerűen felsorolom is, elegendők arra, hogy ezt a nagy vízimérnököt még az is megismerje, akinek foglalkozási köre a vízépítés körén kívül esik. Korbély József 1864. szeptember hó 10-én született a borsodmegyei Hodoscsépányban. Édesatyja, Korbély József, 48-as főhadnagy, Borsod vármegye szolgabírája, édesanyja Némethy Anna volt. Középiskoláit Miskolcon végezte, azután Budapesten a Királyi József Műegyetemen 1887-ben mérnöki oklevelet szerzett. Katonai szolgálatának idejét Grázban töltötte ki és innen mint cs. és kir. tartalékos tüzérhadnagy tért vissza a polgári életbe. A tiszai társulatoknál ekkor voltak folyamatban a nagy építkezések, melyeket a megújuló nagy árvizek elleni védelem sürgetően követelt. Ezek a nagyszabású munkálatok felkeltették az ifjú Korbély figyelmét. Pályája iránti szeretetből, képességeibe és hivatásába vetett bizalommal, munkakedvtől fűtve 1888. november 1-én a Berettyó—Ivánfenék—Mezőtúr—Mesterszállási társulat szolgálatába állott, ahol már két év múlva, 1890. március hó 15-én szakaszmérnökké választották meg. 1891. szeptember hó 3-án pedig az akkor már Berettyó—körösi vízszabályzó és ármentesítő társulat a Berettyó öblözet helyettes osztálymérnökévé választotta meg Berettyóújfalu székhellyel. Itt házasodott meg 1892. augusztus 7-én és vette feleségül Fráter Gyula földbirtokos, derecskei főszolgabíró leányát, Fráter Violát, régi biharmegyei patrícius család sarját, akivel annak haláláig igen boldog házaséletet élt. Házasságukból egy fiú- és egy leánygyermek született, akik közül a legszebb reményekre jogosító fiú a világháborúban, 1916-ban Oláhországban, 18 éves korában hősi halált halt. A Berettyó—körösi társulat megosztása és az öblözetek különválása után, a jelenlegi formájában 1895-ben megalakult ,,Berettyó vízszabályozó és ármentesítő társulat" a vezető főmérnöki állásra a máris nagy érdemeket szerzett fiatal, alig 30 éves Korbélyt választotta meg. A Berettyó-osztály teljes személyzetével beköltözött Nagyváradra, az osztatlan társulat volt igazgatóságának székhelyére. Trianon után a társulat Nagyváradról Debrecenbe volt kénytelen áthelyezni székhelyét, az igazgató és főmérnöki állást egyesítették és 1921. szeptember hó 22-én Korbélyt igazgató-főmérnöknek választották meg. Ebben a minőségben 1937. szeptember hó 30-án, 48 év és 10 hónapi szolgálat után vonult nyugalomba. Egészsége, ereje azonban akkor már annyira megtört, hogy utolsó napjait a rövid másfél év után bekövetkezett haláláig nem a kiérdemelt pihenéssel, hanem súlyos betegen kellett leélnie.
