Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)

1. szám - VI. Tóth Magdolna: A Balatonvidék fejlődése

A BALATON VIDÉK FEJLŐDÉSE 129 az 1785-ben már létező községek fejlődését, vagy új telepek keletkezését. Siófokot kivéve, ahol már a 70-es években kezdtek villákat építeni a part mentén is, a déli parton még egy község sem húzódott le a tó partjáig. Új település Balatonföldvár és Balatonalmádi. Balatonföldvár birtokosai a Széchenyi grófok voltak, a partalját még gróf Széchenyi Dénes fásította. A fürdőtelepet gróf Széchenyi Imre létesítette a 90-es évek táján Spur István uradalmi mérnök tervei szerint. Balatonalmádi régen a veszprémiek szőlőhegye volt, de a filloxeravész után dr. Óvári Ferenc, a Balatoni Szövetség ügyvezető-elnöke a vállalkozó szellemű veszprémiekkel villatelepet varázsolt az elpusztult szőlők helyére és Almádi ma a legvirágzóbb balatonparti üdülőtelepek egyike. Balatonfüred fürdőtelepe 1885-ben már nagyrészt állott, a község azonban még nem érintkezett a fürdőteleppel. Az 1879. évi árvíz Balatonfüreden kiöntött a parti sétányra és ott nagy kárt okozott, később aztán a partot felemelték, úgyhogy ugyanolyan magas víz többé nem lenne képes a sétateret elönteni. A 90-es években megkezdett villaépítések alkalmával nem vették figyelembe ezt az intő példát s olyan helyekre is építettek lakóházakat, villákat, amelyeket időnként a tó magas лаге ellepett. A helytelen építkezésnek részben az is oka volt, hogy a siófoki zsilipet olyannak hirdették, amely minden további nagy árvíznek elejét tudja venni. Bál- az állandó panaszok igazolták a 16 éves fazsilip elégtelen voltát, mégis csak 1891-ben sikerült ezen az állapoton változtatni, amikor a fazsilip olyan állapotba került, hogy bármely pillanatban tönkre mehetett volna. Ekkor építették meg a ma is fennálló betonzsilipet. Az új zsilipen átengedhető legnagyobb vízmennyiség másodpercenként 50 in

3. Ez a vízleeresztés elegendő is lett Vízügyi Közlemények. 2. ábra. A balatoni telepek fejlődésének térképe.