Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - VII. Vendl Aladár dr.: Földtan és ivóvízellátás

FÖLDTAN ÉS IVÓVÍZELLÁTÁS 42 Я nem, hogy mindegyik víztartó szintről jóval többet tudunk, mint amennyit ebben a szűk keretben róluk említeni lehet. A jelenkori és pleisztocén üledékek, főként a nagyobb folyók völgyei­ben és a folyók szigetein — ha elég durva szemcséjűek — fontos víztartók. A víz mennyisége természetesen lényegesen függ a többi között attól, hogy az alul levő át nem eresztő kőzet milyen mélyen van. Ilyenek a többi között a székesfővárosi vízmüvek kútjait tápláló homokos kavicsrétegek Káposztásmegyeren, a Palotai­szigeten, a Szentendrei-szigeten. Ezek mind nagy tökéletességgel megszűrt Duna­vizet szolgáltatnak. A keleti parton lévő (káposztásmegyeri) kutakba alacsony vízálláskor kis mértékben Fót —Dunakeszi felől a kavicsos homokban a Duna felé áramló víz is jut be. Ugyancsak holocén-, pleisztocénkavicsos homokban kitűnően szűrt vizet adnak a csepelszigeti kutak (Csepel, Szigetszentmiklós) Kispest, Pestszenterzsébet, melynek ma élő rokonai vannak és a a ma élő alakoktól. kövületek annál jobban eltérnek (kezdetlegesebbek) holocén pleisztocén pliocén = alluvium = jelenkor = diluvium = negyedkor Í felső pliocén = levantei alsó pliocén = pannoo v. pontusi , felső szint = meotiai felső miocén miocén ) oligocén eocen kréta jura triász középső miocén vagy felső mediterrán alsó miocén vagy alsó mediterrán felső oligocén, vagy cattien középső oligocén, vagy rupelien, alsó oligocén vagy ligurien felső triász vagy keuper középső triász, vagy kagylós mészkó alsó triász, vagy tarkahomokkő perm karbon devon szilur cambrium praecarnbrium Archaikum vagy őskor. alsó szint = szarmata \ felső szint = torton I alsó szint = helvét ! felső szint = burdigalien alsó szint = aquitanien \ felső szint = rhäti I alsó szint = karni \ felső szint = lad in ( alsó szint = anisusi j werfeni \ felső szint = campili I szint I alsó szint = seisi

Next

/
Oldalképek
Tartalom