Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)
2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon
CSAPADÉKOS ÉS SZÁRAZ IDŐSZAKOK 297 ilyen egységes. Az állomások legnagyobb részén decemberre esik, de áprilisra és júniusra is jutnak mélypontok. Különösen figyelemre méltó azonban, hogy a Dunántúl nyugati részén a száraz periódusok száma júliusban és augusztusban a legkisebb (!) Ha csak a száraz időszakok számát nézzük, nem vesszük tekintetbe, hogy a száraz időszakok hosszúsága között igen nagy különbség lehet. Másszóval egyenlő jelentőséget tulajdonítunk egy 4 napos és egy 30 napos szárazságnak. Közelebb jutunk a valóságos viszonyok ismeretéhez, ha azt is mérlegeljük, hogy az észlelt szárazsági periódusok közül hány százalék jut a rövidebb, és hány a hosszabb időszakokra. Ez egyúttal azt is megmutatja, hogy melyik országrészben nagyobb a hajlam hosszabb száraz időszakok kialakulására. Időtartam szempontjából külön választottuk a 4—6 napos, 7—12 napos, 13—20 napos és 20 napnál hosszabb száraz időszakokat. A 3. ábra a 4—6, 7—12 és 13—20 napos száraz időszakok számát mutatja, az összes 4 napnál hosszabb száraz időszakok százalékában. A 4—6 napos száraz időszakok száma az év első három hónapjában mind az Alföldön, mind a Dunántúl közel egyező. Áprilisban és májusban nagyobb az arányuk a Dunántúl, mint az Alföldön. Júniusra megfordul a helyzet, míg az Alföldön a szárazsági periódusok 77%-a rövidebb 6 napnál, a Dunántúl csak 71% ez az arányszám. Júliusban, augusztusban, szeptemberben és novemberben ismét az Alföldön látunk eltolódást a hosszú száraz időszakok javára, míg októberben és decemberben nincs különbség a két országrész között. A 7—12 napos szárazsági időszakok százalékos aránya a két országrészben természetesen körülbelül fordítottja a 4—6 naposaknál tapasztaltnak. Amikor ugyanis a Dunántúl inkább a rövid szárazságok gyákoribbak, az Alföldön a hosszabb száraz időszakok fellépése valószínűbb. Különösen feltűnő az Alföld hátrányára mutatkozó különbség júliusban és augusztusban. Ellenben júniusban az Alföld van lényegesen kedvezőbb helyzetben, ami teljes 3 ábra A száraz i(löszakok meg 0szlása időtartam összhangban van az Alföld júniusi szerint, csapadékviszonyairól más tekintetheti nyert tapasztalatainkkal. A 13 -20 napos száraz időszakok százalékos aránya különös figyelmet érdemel, mert az ilyen hosszú esőtlen időszakoknak döntő befolyása van a mezőgazdasági termelésre. Június, július és december kivételével az alföldi görbe az egész évben a dunántúli felett van, az Alföldön tehát a száraz időszakok nagyobb százaléka szokott ilyen hosszú lenni, mint a Dunántúl. A különbség elég jelentékeny a három tavaszi hónapban és (ez azonban már kevésbbé fontos) novemberben. Rendkívül érdekes a hosszú száraz időszakok előtörése szeptemberben és októberben. Ekkor az Alföldön 100 száraz időszak közül majdnem 14 éri el ezt a hosszúságot.
