Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon

298 BOROS TIBOR Ha évi átlagot számítunk, az Alföldön csak árnyalattal nagyobb a hajlam a hosszabb száraz időszakokra, mint a Dunántúl. Egész évi átlagban a száraz időszakok közül 4—6 7—12 13—20 20 napos napos napos napnál hosszabb az Alföldön 60-4% 31-1% 7-0% 1-5% a Dunántúl 62-2% 30-8% 6-0% 1-0% A 4. ábra azt mutatja, hogy 100 száraz periódus közül hány haladja meg a 20 napot. Ezek már valóban rendkívül súlyos következményekkel járnak. Látható, hogy a 3 hetes szárazság februárban, márciusban és októberben nem tartozik a nagy ritkaságok közé. Az Alföldön szeptemberben is elég gyakran szokott előfordulni. A 3. ábra adataival csak az időszakok hosszát vettük tekintetbe, de azt nem, hogy hányszor fordultak elő ilyen száraz időszakok. A két szempont megfelelő egyesítése végett kiszámítjuk annak a valószínűségét, hogy valamely nap beletartozzék egy száraz időszakba, vagy másszóval : 100 nap közül átlag hány tartozik valamely száraz periódushoz. Evégből a száraz időszakok napjainak számát az összes napok százalékában fejezzük ki. Az országrészenként összegezett eredményeket a IX. táblázat foglalja magában. Januárban nincs különbség a két országrész között. Februárban a száraz 4. ábra. A száraz időszakok hány százaléka haladja meg a 20 napos időtartamot. IX. TÁBLÁZAT. %-os valószínűsége annak, hogy valamely nap száraz időszakhoz tartozzék. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év Dunántúl 44-4 51-3 43-4 35-8 38-1 36-1 40-1 43-7 46-5 48-9 43-6 33-2 41-8 Alföld .. 45-0 48-6 48-6 40-3 42-1 36-8 42-9 48-8 53-2 48-6 43-4 31-5 43-9 időszak valószínűsége a Dunántúl nagyobb. Ez a jelenség nem meglepő, mert máitöbb vonatkozásban láttuk, hogy február a Dunántúl igen száraz jellegű szokott lenni. Márciustól szeptemberig a száraz időszak valószínűsége az Alföldön mindvégig nagyobb, mint a Dunántúl, éspedig június kivételével igen számottevő mértékben. A különbség szeptemberben megközelíti a 7%-ot. Ekkor az Alföldön 100 nap közül átlag 53 tartozik valamely teljesen csapadéktalan időszakhoz, a Dunántúl ellenben csak 46. Az év utolsó három hónapjában semmi különbség sincs az országrészek között, sőt december még az Alföldre kedvezőbb. Az 5. ábra a IX. táblázat adataiból számított országos átlagokat tünteti fel (folytonos vonal) szembeállítva a csapadékmennyiség évi menetével (szaggatott