Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)
2. szám - II. Bartus Adolf: Képletek ábrázolása sortálló pontokkal
KÉPLETEK ÁBRÁZOLÁSA 219 Rajzoljunk átlátszó papirosra egymásra merőleges két egyenest és fektessük az egyik egyenest a H = 2 és H 1 = 15 pontokra, de úgy, hogy a reá merőleges egyenes а /л = 0-615 ponton menjen át ; akkor ez a merőleges Q beosztását a Q = 3 6 m 3 pontban metszi. A (117) egyenletet ábrázolhatjuk a 12., vagy a 11. szakasz szerint is. A merőleges soroknak előnye, hogy a rajzot a papírra rajzolt derékszöggel kíméljük ; hátránya, hogy három adott számot kell egyszerre fejben tartanunk. Leggyakran a 11. szakasz eljárása a legcélszerűbb. Ezért D'Ocagne „Principes usuels de Nomographic" című gyakorlati művében a merőleges és egyközű sorokat csak megemlíti, de nem tárgyalja részletesebben. 14. Vonalhálózat. —- XI. Rajz. Kutter és Ganguillet sebességi képletében. V = k V~RJ (121) 23 + ± +«oom n J V J )V« Ebben J az esés, R a hidraulikus sugár és n az érdességi tényező. 1 8 A (121) egyenletnek az a sajátsága, hogy a négy változót nem tudjuk úgy két csoportba osztani, hogy mindegyikben csak két-két változó forduljon elő. Ezért nem alkalmazhatjuk rá sem a 11., sem a 12., sem a 13. szakasz eljárását. A (121) egyenletet így is írhatjuk : 1 í /о, , 0-00155 \ I , 1 /., , 1 , 0 00155 \ , Ez megegyezik a (47) alakkal, lia h ~ V л ' / ä ~ к és a zárójelben levő kifejezéseket g 3, ill. A 3-mal jelöljük és / 3 = 1. Az (52), (53) képletekben legyen m = n = 0. Ennek következtében : X 1 ==-f = p]fR ; r 2= -f-^g k ll /2 R ma x = 10 m, k ma x = 140 r max = V T^Ő < 16 cm-, p = 5 cm, 2 4 • Kax =ï ' 140<19 cm, q = — ст. 1 8 Bogdánfy. i. m. 79 lap.
