Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - II. Bartus Adolf: Képletek ábrázolása sortálló pontokkal

208 bartus adolf Ha ezt összehasonlítjuk a (6) képlettel, megállapíthatjuk, hogy az x

3 pontok egy f (z) = y h függvénybeosztás vetületeként meghatározhatók, ha x

3-nak legalább három pontját ismerjük. E három pont : h = 0, x

3=d\ h — ос, x

3 = 0 ; h = 2, x

3 = 0-515 d. Ыиь 13. rajz. Ezután a 13. rajz szerint az w egyenesen választottunk egy S pontot, összekötöttük a h — 0, 2, zsD pontokkal, mire az I egyenesnekjA Д-beosztását úgy illesztettük e három sugárra, hogy / egyközű legyen S oo sugárral ; továbbá a y h = 0 pont a y h = 0 ponton át menő SO sugárra, az I egyenesnek y 2 pontja pedig az S2 sugárra jusson. Ezután az I beosztásnak pl. JA J pontján átmenő S sugár a h — 1 pontot, a У0-5 = 0 71 ponton átmenő S sugár a h = 0 5 pontot határozza meg é. í. t. Áttérünk a (87) képlet ábrázolására. Ennek alakja szintén megfelel a (25) alaknak, ha /i=—. /з = 0, /, = « m t egyenesét és beosztását megtartjuk. Az m pontok számára egykörű egyenest húzunk tetszőleges távolságban. Ennek a beosztásnak hosszegységét úgy határozzuk meg, hogy h (1 u \0-57 0-86 ) < 30 cm azaz < 50"8 cm legyen. Felvettük ezért l

1 = 50 cm értékét. 50 Ha az y

x = l

1f

1 — beosztásnak több pontját e képlettel meghatározzuk, m 4 akkor a többit a 4. szakasz alapján egy m-beosztás vetületeként szerkeszthetjük egy-egy alkalmasan fölvett S pont segítségével. Q

ma

x = «W • t

ma

x = 0-86 X 313 = 269 m* Határozzuk meg a Q = 270 m

3 pontot. Ha m = 0-86 és Q = 270, akkor (87) szerint Q 270 0-86 314 ennek megfelel у

г = 0-09 X 314 = 28-26 cm. Ezt a pontot összekötve az m=0-86 ponttal, ennek az egyenesnek át kell mennie a Q = 270 ponton.