Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - II. Bartus Adolf: Képletek ábrázolása sortálló pontokkal

KÉPLETEK ÁBRÁZOLÁSA 209 Másrészt a (26) képlet szerint : = h = ^ = 0-673 d h + l

tfz 50 + 0-09-270 és (11) szerint L

x L, = L

lL

i = 19 x 0 673 = 12-8 cm. d Az m egyenestől 12-8 cm távolban húzott egyközű egyenes az előbb meghúzott sugarat a Q = 270 pontban metszi. Ez a pont összekötve a Q = 0 (x

3 = d) ponttal, megadja Q beosztásának egyenesét. _ _ 50 d + 50 + 0 09 Q (90

) képlet szerint x

3 beosztása egy egyenletes Q beosztásnak vetülete. A Q = 0 és Q = 270 pontot már ismerjük. Határozzunk meg még néhány más Q pontot. Ha pl. Q = 100 és m = 0-70, akkor (87) szerint t = = 142-8 és y

2 = 0~09 - 142-8 = = 12-852 cm. Az m — t egyenes metszéspont ja Q egyenesével megadja a Q = 100 pontot é. í. t. Fölvéve egy alkalmas S pontot, összekötjük három Q ponttal és e három sugárra egy egyenletes Q beosztásnak megfelelő három pontját illesztjük. Ha a metszések igen hegyesek kezdenek lenni, újabb, alkalmas S pontot választunk a többi Q pont szerkesztésére. A VIT. Rajz elkészülvén legyen w = 48 m

2, h = 14 m, m=0'86. Akkor az <" — h egyenest a t pont körül addig forgatjuk, míg az m = 0-86 ponton nem megy át ; ekkor a Q egyenesen a Q = 216 m

3 értéket olvashatjuk le. Legyen ш = 1 m

2, h = 175 m, m = 0-615. Az ш — h egyenes most nagyon bizonytalan. Vegyünk ezért <" = 50 értéket. Az ш — h egyenest a t pont körül forgatva, míg az m = 0-615 ponton nem megy át, a Q — 177 m

3 pontot határozza 177 meg ; ш = 1 esetében tehát Q = = 3 54 m

3. Látjuk, hogy í-nek csak egyenesére van szükségünk, egyes, számozott pontjaira nem. Csak a szerkesztéshez kellenek egyes pontjai. VIII. Rajz. Bazin sebességi képlete. — Ha U a csatorna vizének középsebessége, R a középsugár, J a vízszín esése és y a meder érdességi együtthatója, akkor 87 flu у в у 0-06 és !• 75 közt változik. 1

5 A képletet « segédváltozóval következőképen bonthatjuk fel két liáromváltozós egyenletre : 7F + 7¥ = " « 1

6 Bogdánfy, i. m. 76. lap. 13