Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)
2. szám - II. Bartus Adolf: Képletek ábrázolása sortálló pontokkal
KÉPLETEK ÁBRÁZOLÁSA 177 A sortálló pontok módszerének előnyei : Az ismeretlen értékét pontosabban és gyorsabban olvashatjuk le, mint akár az 1., akár a 2. rajzból. A pontrajz, pontosságát nagyobb mértékben fokozhatjuk, mint ez az 1. vagy 2. rajz esetében lehetséges. Ugyanarra a lapra több képlet pontrajza is elfér, ami az 1. vagy 2. rajznál szintén nem lehetséges. A pontrajz jóformán akárhány változóra alkalmazható, az 1. vagy 2. rajz gyakorlatilag legfeljebb négy változóra. 1 Hátránya, hogy nem alkalmazható minden egyenletre. Szerencsére a gyakorlatban előforduló legtöbb esetben alkalmazhatjuk. A 8. rajz három egyenesből áll, melynek pontjai z v ill. z 2, z 3 értékeivel vannak számozva. Ezeket az egyeneseket számozott pontjaikkal z v ill. z 2, z 3 egyenes beosztásainak nevezzük. A pontrajzok egyenes beosztásairól a következőket kell tudnunk. 2. Egyenletes beosztás. — Ugy keletkezik, hogy valamely egyenes tetszőleges kezdőpontjából kiindulva, az egyenesre felrakjuk az X — Iz (3) hosszakat. I alkalmasan válasz'ott hosszegységet, z pedig bizoiryos törvény szerint változó értéket jelent. Mivel /x = l Az mért egyenlő értékkülönbségeknek egyenlő i x közök felelnek meg. Наг értéke a végtelenhez közeledik, akkor megfelelő pontja az egyenesnek végtelen távol pontjához közeledik. A legkisebb köz 2 mm körül szokott lenni. Ennek ötödrészét azaz 0-4 mm-t még megbecsülhetjük. 3. Függvény-beosztás. — Rakjuk fel az egyenesre l hosszegységgel az x = lf(z) (4) hosszakat, akkor megszerkesztettük az f (z) függvény beosztását. Mivel az adott érték z, a függvény-beosztás pontjait г (nem / (z)J illető értékeivel számozzuk. A közönséges számoló-léc alsó felének beosztása az x — 25 log z (cm) képletnek felel meg ; felső beosztásának képlete pedig : x —-12-5 log z (cm) A számoló-léc hátsó felének beosztásai : x—--12-5 log sin z, x — 12-5 logtgz. 1 M. Fréchet et H. Roullet. Nomographic. Libr. Armand Colin. Paris, 1928. 177. lap.
