Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - II. Bartus Adolf: Képletek ábrázolása sortálló pontokkal

KÉPLETEK ÁBRÁZOLÁSA SORTÁLLO PONTOKKAL. írta: BARTUS ADOLF. ELŐSZÓ. Képletnek rajzzal való helyettesítése, ábrázolása napról-napra nagyobb jelentőségű, különösen akkor, ha ugyanazt a képletet kell ismételve alkalmaznunk. Ennek oka, hogy a rajznak egyszerű leolvasásával gyorsabban jutunk célhoz, míg a számítás hosszadalmas, fárasztó és elvonja a mérnök figyelmét a feladatnak fontosabb, szellemi részétől. A rajzzal elérhető pontosság a mérnöki gyakorlat céljaira teljesen elegendő. A rajzban hibák könnyebben szembeötlenek, mint a számításban. E cikkben ismertetett rajzoló módszer megértése pusztán elemi ismereteket tételez fel. A tizenhárom kidolgozott példa közül csak kettő nincs a vízépítés köréből véve. Köszönettel taitozom Bogdánfy Ödön ny. h. államtitkár úrnak, amiért Fréchet és Rovllet könyvére figyelmeztetett. Bár kartársaim dolgozatomnak minél több hasznát vehetnék. BEVEZETÉS. 1. A sortálló pontok módszerének keletkezése. — Valamely háromváltozós egyenletnek, pl. a = 2, (1) egyenlet ábrázolásának legismertebb és látszólag legegyszerűbb módja abban áll, hogy, mint az 1. rajzban, meghúzzuk z

x különböző értékeinek megfelelő x =-z

x függőleges, továbbá z

2 különböző értékeinek megfelelő y = z

2 vízszintes egyeneseket, végül az xy = z

3 hiperbolákat. Ebből a rajzból megkapjuk pl. a z

x = 4, z

2 = 5 értékeknek megfelelő z

3 értéket, ha megkeressük a z

l = 4