Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)
2. szám - I. Becker Ádám: A keleti trianoni határ vízügyi viszonyai
166 BECKER ÁDÁM dését javasolta és felhívta a társulati részek jelen volt képviselőit, hogy a végrehajtandó munkálatok terveit 1924. június hó végéig készítsék el. A három kormány a javasolt hármas bizottságot megalakította (a magyar-román műszaki bizottságot egy csehszlovák taggal egészítették ki). A bizottság először 1926 április 10-én ült össze Szatmárnémetiben. A bemutatott tervek alapján a bizottság úgy határozott, hogy az egész társulat eredeti terveivel ellentétben a Tur és Batár vizei elkülönítve vezettessenek le. Tudomásul vette a bizottság a magyar tagnak azt a bejelentését, hogy a Turt magyar területen önállóan szabályozzák, de kérte a tervek bemutatását, hogy a másik két társulati rész ahhoz alkalmazkodhassék. A csehszlovák bizottsági tag bejelentette, hogy a Csehszlovákiához csatolt területen megalakítják a Tisza— Batár-társulatot. Megígérte az ott szükséges munkálatok tervének bemutatását, valamint a magyar szempontból is rendkívül sürgős Batárszabályozásnak három éven belül való megindítását. A hármas műszaki bizottság második ülését 1929 június 19-én tartotta Szatmárnémetiben. A magyar társulat megjelent vezetősége bemutatta a Tur szabályozás tervét, amely szerint a Tur árvizeinek levezetésére töltések közé fogott csatorna fog épülni Sonkádtól a Haláborral szembeni Tiszapartig. A kétoldali töltés építését az öreg Tur két partján folytatni fogják a trianoni határig. A bizottság a tervet jóváhagyta. A román megbízott előterjesztése szerint a román társulat folytatni fogja a Tur babparti töltését a Cser-patak torkolatáig és annak balpartján a magas terepig. A csehszlovák megbízott kijelentette, hogy a Tur jobbparti töltését, amint a magyar töltés odáig elkészül, haladéktalanul folytatják felfelé a román határig. A Tisza—Batár-társulat bemutatott tervei szerint a Batár árvize annak a csatornának az alsó szakaszán lesz levezetve, amely eredetileg a Tur és Batár részére volt tervezve és 4 km hosszú torkolati részén végre is volt hajtva. A terv szeiint Péterfalvától Gyuláig megépítik a csatorna balpartján (a Tiszának Tiszabecstől Péterfalváig tervezett balparti töltéséhez csatlakozóan) azt a töltést, amely hivatva lesz a felülről jövő összes kiáradt vizeket felfogni és a Batár csatorna útján a Tiszába vezetni. Erre való tekintettel a magyar társulat elállott attól a tervétől, hogy a határon Palád és Kishodos között elhatároló töltést- építsen és a Palád-patakot a töltésanyag árkában a Túrba vezesse. Viszont kötelezte magát, hogy a Palád 4 m 3/see vizét a régi nyomon, a Kórodi-zsilipen át a Tiszába vezeti. A bizottság román tagja a magyar társulat kívánságára a Nagyéger és a Tapolnok tehermentesítése végett kilátásba helyezte a Szamosból esetleg kicsapó árvizek felfogására felfogó csatorna létesítését Görbedszeg és a Szamos jobbparti töltésének felső vége között. 1933 június hó elején a Batár és a Palád vize elöntötte a magyar Kispalád és Botpalád községek határát. A Tiszaszamosközi társulat panaszára a hármas műszaki bizottság magyar tagja a Tisza—Batár-társulat műszaki vezetőjével június 12-én helyszíni szemlét tartott és megállapította, hogy a trianoni határon az elhatároló töltésre szükség van, tehát indokolt lesz a Palád-patakot a határon a Túrba vezetni és a csatornából kikerülő anyagból az elhatároló töltést megépíteni.
