Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - I. Becker Ádám: A keleti trianoni határ vízügyi viszonyai

TRIANONI HATÁR VÍZÜGYI VISZONYAI 167 A hármas bizottság ugyanezen év ( 1933) szeptember 26-án ült össze Fehérgyarmaton. Ezen alkalommal jegyzőkönyvbe vette, hogy az 1931—32. és 33. évi árvizek úgy a Tisza—Batár-, mint a magyar Tiszaszamosközi-társulatnál nagy károkat okoztak. A bizottság jóváhagyta a Paládnak új magyar tervét, amely szerint azt a határon vezetik a Túrba, de azzal a változtatással, hogy az a Tisza—Batár-társulat költségére 8 m

3/sec helyett 19-46 m

3/sec emésztésűre bővítendő ki abból a célból, hogy ez a társulat az öreg Batárból, amikor annak torkolati zsilipje zárva lesz, 11-46 m

3/sec vizet a tervezett túlfolyási csatornán át a Paládba vezethessen. Megállapította még a bizottság, hogy az öreg Batártorokban 4 m

3/sec emésztésű zsilip tervezendő, a Batár-csatornát a régi Tur-csatornából kiindulva 1935-ig el kell készíteni, továbbá, hogy a Tisza balparti töltése az öreg Batár torkolati szakaszától (1-5 km) eltekintve, Péteifalva és Tiszabecs között készen van és az alsó (1-5 km) szakasz csak a Tiszaújlak védelmére szükséges jobbparti töltés megépítése után létesíthető, a Tur jobbparti töltése a Tisza—Batár-társulat területén készen van és végül, hogy a Tur balparti töltése a román társulat területén a Cser-patak melletti magaslatig elkészült. Jegyzőkönyvbe vétetett a magyar Tiszaszamosközi társulat miniszteri biztosának az a panasza is, hogy a Nagyégeren és annak völgyében nem a tervezett 5, hanem 15 m

3/sec max. vízmennyiség érkezik a magyar társulat területére. A hármas műszaki bizottság legközelebbi ülését 1936 szeptember 25-én tartotta Beregszászon. Figyelembe véve azt a körülményt, hogy 1933-ban a legnagyobb tiszai kiöntés a Királyháza—Tekeháza közötti vasúti ártéri hídnyíláson át ömlött be a Tisza—Batár-társulat árterületére, a bizottság úgy határozott, hogy mindenekelőtt a Verécze—Tekeháza közötti tiszai töltésszakasz építendő meg. Amíg ez el nem készül, a töltés a Batár torkolatánál nem zárható be, tehát a torkolati zsilip építése sem időszerű. A bizottság megállapította, hogy a Tisza balparti töltésének terve Verécze és Péterfalva között készen van és hogy a legmélyebb terepen, Hetény mellett ebből 2170 m hosszú szakaszt meg is építettek. Elkészült a Tisza jobbpartján a Tiszaújlak védelmére tervezett töltés is. A Batár-csatorna a torkolattól számított 7230 m hosszúságban kész. Magyar területen, a határ mentén elkészült a Palád-csatorna a kívánt bővített szelvénnyel. A Tisza—Batár-társulat bemutatta a Batár—Palád összekötő-csatorna tervét. Ezt a bizottság jóváhagyta azzal, hogy a csatorna megépítését csak a Verécze— Tekeházai tiszai töltés megépítése utáni időben engedi meg. Jóváhagyta a bizottság a Palád határmenti szakaszán a balparton 2630 m hosszban tervezett töltéstervet is azzal a feltétellel, hogy a hullámtér legalább 70 m széles legyen. A bizottság román tagja bejelentette, hogy a Tur jobbparti töltése 1937-ben készen lesz. A hármas bizottság tudomásul vette, hogy a magyar-román műszaki bizottság a Szamos mentén kért felfogó-csatornát helyszíni vizsgálata alapján céltalannak tartja. A bizottság román tagja megígérte, hogy a Nagyéger vízének egy felsőbb szakaszon való elvezetését tanulmányozni fogja és a vonatkozó adatokat a legközelebbi ülésen bemutatja.