Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

1. szám - Rohringer Sándor: Néhány szó a duzzasztógátak tervezéséről

67 csatlakozott a szárnyfal alsó bekötő részéhez, hanem önmagának készített egy — a szárnyfal folytatásába eső — határfelületet, úgynevezett szakadási felületet, amelynek a partok felé eső részein csendes víz, helyesebben egy visszafelé irányuló örvény keletkezett. Ebben a példában a határfelületek csak látszólagosak (partok, szárnyfalak), nem vezették a vizet végig, a víz elhagyta azokat. Különösen könnyen támadhatnak meglepetésszerű káros elváltozások, ha a gáton át nem folyik a víz, amint feltételeztük, hanem rohan. A rohanó mozgás fel­tétele V > I/ g m ahol то a vízmélységet, g a nehézségi gyorsulást jelenti. A rohanóvá vált vízmoz­gás minden külső behatásra rendkívül érzékeny ; egy kis kiszögellés már kelle­metlen örvényléseket okozhat s ezért nagy sebességű rohanó vízmozgásnál gondosan kerülni kell minden kiugró vagy kanyarodó részt a partokon és a pilléreken. A rohanó vizet jóformán csak egyenesben vagy T igen lapos görbékben ajánlatos vezetni. Szűk szelvényből szélesebb szelvénybe való átmenet esetében a rohanó víznél éles határ mutatkozik (2. ábra). A szűk szelvény folytatásaként előáll egy szakadási felület, melyről már az előbb is szóltunk, amely elválasztja a rohanó vizet a ki­szélesedő öbölben lévő álló vagy lassan visszafelé örvénylő víztől. Folyó (nem rohanó) víznél ez a különbség nem olyan éles, a víz jobban szétterül, mégis jelentkezik a középtől a szélek felé áramlás. Nincs jelentősége annak például, hogy az alsó szárny­falakat a part felé hátrahúzzák, mert ezzel csak az örvénylést segítik elő mester­séges úton. A partokat állandóan rongáló függőleges tengelyű henger, másként örvény mutatható ki a különben igen szép és modern nicki Rába-gát balparti alsó szárny­falánál, a bökényi duzzasztózsilipnél, nem is szólva az ikervári és más gátakról, amelyeknél súlyos tehertétel az áramvonalas vízmozgás hiánya. Hogy a bajt el­hárítsák, szokásban volt az utófenéknek nagy hosszban való kiépítése, hogy a tulajdonképeni duzzasztótesttől távol következzenek be a káros vízmozgások (pél­dául a régi nicki gát), ezzel azonban a bajt nem hárították el, csak áthelyezték. 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom