Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

1. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Az 1838-i árvíz és a Duna szabályozása

61 12. ábra. A magyar Felső-Duna szabályozása előtt és ma. A mult század elején még teljesen elfajult, ágakra szakadozott medret egységes, biztos hajózóútul szolgáló meder váltotta fel. Nézzük, mit eredményezett ez az óriási áldozat az árvízbiztonság szempont jából? Tudjuk, hogy a folyók jégviszonyait egyrészről az éghajlat és földrajzi adottságok, másrészről a meder állapota határozzák meg. Az előbbieken nem tudunk változtatni. Ha tehát a szabályozás előtti és utáni „egyforma" időjárású évsorozatok vízviszonyait összehasonlítjuk, olyan eredményhez kell jutnunk, amely a végrehajtott szabályozási munkálatok értékéről hű képet ad. Az alább szereplő, a szabályozás előtti és utáni 35—35 év egyes évpárjait úgy választottam ki, hogy a téli középhőmérsékletük egyezzék és csupán azt vizsgálom, hogy az évi legmagasabb vízállás az egyes évek melyik hónapjában jelentkezett. így tehát biztosak lehetünk abban, hogy az alábbi eredmények — habár valójában nem „egyforma" időjárású évekre vonatkoznak, mert ilyenekről nem lehet szó —, mégis jól megközelítik a valóságot. Az év legmagasabb vízállásának hónapok szerinti megoszlása Budapesten. Hónap : I. II. III. IV. V. VI . VII. VIII. IX. X. XI. XII. Összesen A szabályozás előtt, 1834—1874 között válasz3 9 2 5 2 4 1 5 — — 1 3 35 A szabályozás után, 1886—1931 tott 35 évben 2 3 3 5 4 5 6 3 2 11 35