Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

1. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Az 1838-i árvíz és a Duna szabályozása

49 Budán, a Döbrentei-utca 15. számú házon egymás fölött két tábla őrzi ennek a két nevezetes árvíznek az emlékét. Az 1775-i árvízre már csak ez az egy jel figyelmeztet az egész városban. 1838-ra ma még kb. 57 tábla emlékeztet, de számuk az új építkezések révén folytonosan csökken.

9 (7—9. kép.) G. Az árvíz a főváros alatt. Március 16-ára virradó hajnalban már az egész fővárosi szakaszon mozgott a jég. De a lejjebb következő akadályokon ismételten egymásra tornyosuló jégtömegek újra és újra elrekesztették az amúgyis hihetetlen magasra duzzasztott víz útját. Az pedig oldalirányban keresett utat és fékevesztett iramban söpört végig a parti síkságokon. A csepelszigeti torlasz felett kitérő víz áldozata lett Albertfalva. A Budafok alatti szigeten március 16-án fennakadt jégtömegek okozták Tétény, Érd és a Csepelsziget felső részének pusztulását. Az ercsi sziget orrán március 18-án keletkezett torlódás következménye lett a Tököl alatti gátszakadás, aminek folytán a víz elsöpörte Szigetújfalut, Ráckevét, Szigetbecsét, Makádot és elöntötte a Csepelsziget egész alsó Mm felét (7. ábra). A mederben lefolyni nem tudó víztömegek helyenkint 15—20 km szélességben árasztották el a Duna balpartján húzódó mélyfekvésű területek et és 18-án éjszaka meglepetésszerűen betörtek Kúnszentmiklósra, Szabadszállásra, sőt a Dunától 20 km-re fekvő Fülöpszállásra is (lásd I. ábra). A dunaföldvári szigetnél kilépő víztömegek március 22-i tetőzésük alkalmával Solton, Martán, Dunapatajon és Kalocsán át, a Vaj as-ér medrén keresztül Baja felett tér7. ábra. Az árvíz pusztítása a főváros alatt. (Reitter Ferenc nyomán.) 8 Az árvíztáblák felsorolását lásd : Mesterházy Jenő : A nagy árvíz és emléktáblái. Búvár, 1938. március, 1(>5. old. A még fellelhető táblák fényképeit — dr. Pilászy György felvételeit — a Vízrajzi Intézet múzeuma őrzi. Vízügyi Közlemények.