Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)
4. szám - dr. Viczián Imre: Néhány szó a hajózócsatornák méreteinek kérdéséhez
513 egyenlő a vontatási sebességgel, azon egyszerű oknál fogva, hogy a hajó haladását átzsilipelési stb. időveszteség késlelteti. A francia csatornákban, 1934-ben, az átlagos vontatási sebesség 3-6 km óra volt ; ezzel szemben Soleil idézett tanulmányából az derül ki, hogy a Párizstól az északi szénvidék felé vezető víziút csatornaszakaszán, napi 12 órás hajózás (vontatás) mellett az utazási sebesség 16-4 km/nap volt, ami 1-37 km/óra haladásnak felel meg. Ennek oka a sok zsilip, a csatornák egyvágányú volta (találkozások esetén a szembejövő hajó elhaladását a kitérőben meg kell várni), torlódások, traktorcsere lassúsága stb. Ha a csatornák kétvágányúak volnának, rajtuk nem 2 m-es és egymástól kb. 2-5 km-re fekvő, hanem 4 m-es és ezért feleannyi számú zsilipek volnának, a zsilipelési időveszteség, amely minden zsilipnél kb. 20 percet tesz ki, felére csökkene. Ezzel és bizonyos forgalomgyorsító berendezésekkel, továbbá, a jelenlegi 3-6 km/óra vontatási sebesség helyett 5 km/óra vontatási sebesség bevezetésével el lehetne érni. hogy az utazási sebesség, napi 12 órás, esetleg hosszabb hajózási üzem mellett napi 30 35 km-re lenne fokozható. A példaként felvett útvonalnál, ahol h - 100 km, n=0 és n=5, ez azt jelentené, hogy, míg S c s-16-4 km/nap mellett az U kifejezés nevezőjének értéke kereken 30 nap, addig S c s=30 km/nap utazási sebesség esetén a nevező értéke kereken 26 nap volna. Ez a körülmény az évi hasznos utak számában 13 %-os emelkedést és ennekfolytán a K A költségben ugyanannyi csökkenést idézne elő. Az alapul vett útvonalon ugyan a K A költség, francia viszonyok szerint, a vontatási költségeknek csak mintegy felét tenné ki, tehát 13 %-os csökkenése a fuvarköltségben csak 4 %-os csökkenést eredményezne ; más azonban a helyzet az olyan útvonalakon, ahol hosszú csatornaszakaszhoz rövid, vagy egyáltalán semmi folyószakasz sem csatlakozik. A csatornában való utazási sebesség szerepe itt egyrészt nagyobb, másrészt a csatornában való vontatás olcsóbb, mint a folyóban való fel- és lefelé vontatás középértéke és ezért a fuvarköltség már igenis nagyban függ az S c s alakulásától. A másik tényező, amely a K A költséget jelentékenyen befolyásolja, az U kifejezés nevezőjében szereplő és a rakodási stb. időveszteségeket, kifejező 18 nap. Ez a 18 nap annak feltételezésével adódott össze, hogy a hajó minden hasznos út után 6 -6 napot tölt el ki- és berakodással és 6 napot fuvarkereséssel, javítással, várakozással stb. Ezzel szemben az elmúlt években, a valóságban ez a veszteglési idő, a Párizsból az északi szénbányákba vezető úton, a következőképen alakult. 1 Berakodás 6 nap Kirakodás 6 ,, Fuvarkeresés, időveszteségek 17 ,, Összesen 29 nap. Ez a 29 napnyi óriási időveszteség nem annyira a kikötőberendezések és fuvarközvetítő irodák hiányának és nem is annyira annak a francia megoldásnak köszönhető, hogy a víziszállítások nagyrészét, mint tudjuk, önálló kishajósok bonyolítják le, hanem oka a francia hajósok természetében keresendő, akik szerfelett szeretnek kényeimeskedni. Érdekes típus ez a kényelmes, szabad, mindig elégedetlen 1 Soleil : La Rébellion des Bateliers. Annales dos Ponts et Chaussées, 1934. 32
