Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)
4. szám - dr. Viczián Imre: Néhány szó a hajózócsatornák méreteinek kérdéséhez
512 Láttuk, hogy a franciák nagyrészt a kisebb költségű kiscsatornák álláspontján vannak. Gondolható ezért, hogy törekvéseik is inkább oda irányulnak, miként lehet nagyobb építési befektetések nélkül, a nagyhajóra való áttérés nélkül, a szállítási költségekben mégis bizonyos olcsóbbodást elérni, vagy legalább is, miként lehet az akkoriban megélhetési nehézségekkel küzdő hajósok részére jobb viszonyokat biztosítani. Ha visszamegyünk az előzőkre, ahol a fuvarköltség számításával foglalkoztunk, láthatjuk, hogy egy árutonnának bizonyos távolságra való szállítási költsége függ elsősorban attól, hogy a hajó, bizonyos távolságokra, mennyi árut szállíthat egy évben ; másodsorban függ attól, hogy mibe kerül a hajó vontatása. Maradjunk az első kérdésnél. Amint megállapítottuk, a hajó pénzértékben kifejezett állandó évi A költségéből az egy bizonyos távolságra szállított árutonnát Al költség terheli, ahol T a tonnában kifejezett átlag-hajórakomány, U az évente megtehető hasznos utak száma. Fölösleges külön beszélni arról, hogy a K A költség olcsó hajó és nagy rakomány mellett lesz a legkisebb. Természetes az is, hogy annál kisebb lesz a fuvarköltség K A része, minél kevesebbet áll a hajó üresen, tehát évente minél több hasznos utat tesz meg. Melyek azonban azok a tényezők, amelyek az évente megtehető hasznos utak számát befolyásolják ? Az évi hasznos utak U számát a következő kifejezésbe foglaltuk : 335 nap U 115 h k m , / / nh k m nh k m \ 7/ n h k m nh km ~SJ™Î. ~ 65 i ml„J 2\8(P™LZ 30& b I nap ' 18 na]> ahol a számlálót képező 335 az egy év alatt hajózásra alkalmas napok száma ; a nevezőben h jelenti a csatorna hosszát S c s azt a sebességet, mellyel a hajó a csatornában utazik (ez a sebesség mint később látni fogjuk, kisebb a vontatási sebességnél) ; n a csatornahossz aránya az útvonalba tartozó csatornázott folyóéhoz ; n 1 a csatornahossz aránya az útvonalba tartozó szabad folyóéhoz ; az я-es és n,-es tagok nevezőjében szereplő 50, 05, 80 és 100 km/nap értékek a csatornázott és a szabad folyón hegy- és völgymenet esetére Franciaországban tapasztalt utazási sebességek. A szögletes zárójelben levő tagok előtti 1-15 értékű tényező onnan származik, hogy a hajónak minden hasznos útjához - feltételezésünk szerint — 15% üres menet járul ; végül, a nevező második tagja, a 18 nap, jelenti az egy-egy hasznos út után rakodással, javítással stb. eltöltött időt. A számlálóval, amely voltaképen a kedvező franciaországi éghajlati viszonyok tapasztalati eredménye, külön foglalkoznunk nem kell. A nevező első tagjának értéke mindenekelőtt függ attól, hogy milyen összetételű útvonalon, milyen távolságra szállít a hajó. Vegyük például az előbb már szerepelt útvonalat, melyből 100 km csatorna és 500 km szabad folyó és vizsgáljuk, hogy az S c s változása milyen befolyást gyakorol a hasznos utak számára. Az S c r mint mondottam, utazási sebességet jelent, vagyis azt, hogy mennyi idő alatt jut el a hajó a csatorna egyik pontjától a másikig ? Ez a sebesség nem
