Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

4. szám - Rohringer Sándor: A tiszafüredi szivattyúteleppel kapcsolatos sebességcsillapító medence laboratóriumi vizsgálata

407 A M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal műszaki leírásában megadta a csatornahídon, továbbá az öntözőfőcsatornában előálló vízsebességeket : Fj = 2-77 mjsec és V

2 0-82 m/sec. A kismintaszabályok szerint e sebességeknek V alapján a csatornahídon v

1 0-98 mjsec és az öntözőcsatornában v

2 = 0-29 m/sec sebesség felel meg. Ugyanerre az eredményre jutunk, ha a kisminta-vízmennyiségét (q) osztjuk a kismintacsatornák nedvesített területével (f

v f

2) q _ 0-03315 f

1 0-0338 q 0-03315 = 0-98 mjsec és 0-29 mjsec. f

2 0-1143 A csillapítómedencét és főcsatornát 6-00 m

3jsec víz vezetésére tervezték és építették ki, azonban itt felsoroljuk az adatokat arra az esetre is, ha csupán 4-00, illetve 2-00 m

3jsec. vízmennyiséget szállítana a szivattyútelep. 4-00 m

3jsec vízmennyiségnek a kismintákon 0-0221 m

3jsec, 2-00 m

3/sec-nak pedig 0-01105 m

3jsec vízmennyiség felel meg. Az előálló vízsebességek az öntözőcsatornában 0-75, illetve 0-70 mjsec, a csatornahídnak a csillapítómedencébe való betorkolásánál pedig 2-58, illetőleg 3-12 mjsec. A kísérletek elsősorban a tervezett csillapítómedence vizsgálatára irányultak 6-00 m

3lsec vízmennyiség folyatása mellett. Már a vizsgálat kezdetén megállapítható volt, hogy a 12 m átmérővel tervezett medencében, sőt még az öntözőcsatornában is a 6 m

3jsec vízmennyiség mellett igen nagy turbulencia észlelhető. Az átlósan beépített elválasztófal nagy mértékben duzzasztotta a vizet, úgyhogy az a medence peremén, sőt a válaszfalon is túlcsordult (1. kép), tehát a válaszfal mint energiatörő akadály szűknek bizonyult. Az előadottakból kifolyólag azt a javaslatot terjesztettem a M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatalhoz, hogy a medence legalább 15 m átmérővel építtessék ki, mert az amúgy is kedvezőtlen helyzeti körülmények miatt a turbulenciának jelentékeny mérvben való lecsökkentése a medencében és öntözőcsatornában az eredeti méretek mellett nem várható. De nem várható az esetleg érkező homoknak olyan mértékű visszatartása sem, hogy annak nagyobb része a medencében maradjon, ahonnan az időnkint kiemelhető és eltávolítható lenne. Még a 12 m átmérőjű medence felhasználásával különböző alakú energiatörőfalakat építettünk be a nagy sebességgel érkező víz sebességének csökkentésére és így széleskörű tanulmányt folytattunk arra vonatkozólag, hogy milyen legyen az energiatörőfal legcélszerűbb alakja. Az energiatörőfal különböző alakjait a 2. ábra mutatja. Az ,,a"-val jelölt az eredetileg tervezett megoldás. Az ,,a", ,,b" és ,,c"-vel jelölt tökéletlen bukású gátakkal nem sikerült a hullámzást az öntözőcsatorna kitorkolásánál megszüntetni. Az ,,e" kétcsészés, a ,,d" és ,,g" egycsészés energiatörőfal vázlatos alakját mutatja, az ,,/" pedig függőleges síkokból kialakított energiatörőt ábrázol. 30*