Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)
4. szám - Rohringer Sándor: A tiszafüredi szivattyúteleppel kapcsolatos sebességcsillapító medence laboratóriumi vizsgálata
468 A kísérletekből kiviláglott, hogy olyan megoldás célszerű, ahol a törőfal aszimmetrikus, vagyis a törőfalból való kifolyás ne az öntözőcsatorna oldalán, hanem azzal szemben a csatornahíd baloldalán legyen, aminek az egyszerű csésze felel meg legjobban. 2. ábra. Tetszetős megoldást adott volna a 2. képen látható kettős csésze, amelybe az érkező víz beleütközvén, energiáját részben a csészékre ható ütésben, részben az ellenkező irányú kiáramlásban elveszíti ugyan, de hátránya ennek a megoldásnak, hogy szimmetrikus és így az öntözőcsatornához közelebb eső csésze vize még mindig erős hullámzásban tartja az öntözőcsatorna vízfelületét. Aszimmetrikus megoldást mutat a 3. és 4. kép. A csészébe beleütköző víz energiájának egy részét az ütközés következtében elveszti és az öntözőcsatornával ellentétes oldalon jön ki jelentékenyen lecsillapulva. A 3. kép még a 12 m átmérőjű medencében végzett kísérletet mutatja, a 4. kép már a 15 m-es medencében elhelyezett csészét ábrázolja, ahol egyúttal a fenéken elhelyezett sugárirányú — 40 cm magas — bordák a homok visszatartását elősegítik. Ezen a képen szemmelláthatólag kisebb a turbulencia, mint a 3. képen látható 12 m átmérőjű medencében. A 15 m-es medencében a csésze szára hosszabbra volt vehető, ami szintén kedvezőnek bizonyult. Nagyon kellett ügyelni arra, hogy a vízszín mindig a tervben megadott medenceperem alatt maradjon legalább 30 cm-rel, ami teljes mértékben sikerült is azáltal, hogy az egyszerű csésze akadályt választottuk, mert a labirintushoz hasonló akadályok beépítése a duzzasztást erősen fokozta volna. Végeredményben a 4. képen és a 3. ábrán látható megoldás volt a legmegfelelőbb. A csésze egy egyenesből és félkörívből van összeállítva, kifejtett hosszszelvényét pedig a 4. ábrán láthatjuk. Tanulmányoztuk a csészének változó görbületekkel való kiképzését is, azonban ez nem mutatott lényegesen jobb eredményt, mint az egyenes és félköralak és ezért egyszerűbb volta miatt az utóbbit választottuk.
