Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

1. szám - Szakirodalom

139 zővel csökkenti. A mértékadó csapadék meghatározásán alapuló ú. n. racionális méretezési eljárást természetesen csak a fő- és mellékgyűjtők esetében használják.

1 Mellékcsatornahálózatnál a számítás 100 lit/mp.ha csapadékértékkel történik, a lefolyási tényező a beépítés szerint 80, 50, 30 vagy 10%. A csatornákat kezdetben szekrényszerű, majd kör, később tojás-szelvénnyel építették. Anyaguk a fejlődés sorrendjében : terméskő, égetett agyagtégla (mészhabarccsal falazva), beton, ill. agresszív (szulfátos) talajvizek vagy talajok esetén kőagyag, aszfaltés bitumenhabarcsba rakott pillér- vagy kongótégla. A káros talajvizek előfordulásának ismertetésével és az építőanyagokra, vizsgálatukra és beépítésükre vonatkozó részletes előírásokkal nagy szolgálatot tett a főváros mind az építőiparnak, mind a csatornázással foglalkozó többi városoknak. Az egységárak és az árelemzések bő és az érdekeltek figyelmébe rendkívül melegen ajánlható adatainak felsorolását mellőzve, itt csak az egyszerű beton és a különleges csövek költségábráját (3) közlöm. Az előterjesztés ezután a főcsatornák tervezéséhez szükséges általános adatokat sorolja fel (a főváros magassági, geológiai, népességi viszonyai, kiterjedése ós a Duna mint befogadó), majd a következőkben jelöli meg a jövő feladatait : A rákosvölgyi és kőbányai főgyűjtők további, és a hungáriaúti főgyűjtő megépítése. A budai oldalon a helyi adottságok miatt rövidebb gyüjtőszakaszok készülnek, de a város alatti betorkollás céljából egy kisebb keresztmetszetű szennyvízfőcsatorna végigvonul majd a Dunaparton a kibővítondő kelenföldi szivattyútelepig. Természetesen az egyes budai öblözetek (Óbuda külső és belső, vízivárosi, Ördögárok, kelenföldi) gyűjtői az átfogó tervvel összhangban épülnek ki. A hegyi vizeket és belvizeket levezető árkok és patakok rendezésére is sor kerül. így folytatólagos szabályozásra vár a Rákos-patak, Illatos-árok, Római-patak, Csillaghegyi-, Aranyhegyi-, Szépvölgyi-, Ördögárok stb. Tervbe van véve a mellékcsatornahálózat fejlesztése is. A meglévő szivattyútelepek bővítése és végleges kialakítása mellett a Batthyány-téri telep közeijövőbeni megépítése elsőrendű fontosságú, viszont a filatorigáti átemelőtelep kérdése egyelőre ideiglenes megoldást nyer. A mintaszerűen kidolgozott kerettervnek az előzőkben felsorolt munkálatai kétszer hároméves munkaprogramul pontjai és kétszer 12 millió pengő beruházást jelentenek. Mivel a csatornaépítés összköltségeinek kb. 70%-a munkabér, — amit az előterjesztés részletesen bizonyít, — a munkálatok végrehajtását a szociális szempontok is nagymértékben sürgetik. Mayer László. M. L. Bonnet, J. Lamoen és J. Blockmans: Zsilipfő előtti feliszapolódások eltávolítása az ürítőcsatornák megfelelő elhelyezése által és a kismintákon nyert eredmények igazolása. (Étude, sur l'enlèvement des atterrissements devant une tête d'écluse par dispositif de chasse et vérification des résultats obtenus par modèle à échelle réduite.) Különlenyomat a ,,

Travaux" 1937 októberi számából. Párizs. Science et Industrie, 8 old., 15 ábra. Ostende kikötője különböző halászati berendezésekkel bővült. Ezek közé tartozik egy 137-35 m hosszú, 16 m széles árapályzsilip, amely 4-62 ha területű medencét köt össze a kikötő bejárócsatornájával. Az árapály magasságkülönbsége 3-50 m. Az árapály nagytömegű iszapot hoz magával és a zsilipkapuk alsó (tenger felőli) fejének dagálykapuja előtt liónaponkint 30 cm 1 Lásd bővebben Szilágyi Gyula cikkét a V. K. 1937. 3—4. számában. A csőnek belmérele cm 3. ábra. A csatornaépítéseknél használatos csövek folyóméterenkinti egységára.