Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

1. szám - Szakirodalom

138 A hálózat építőanyag, szelvényméretek, költségek és kerületek szerinti érdekes táblázatos osztályozásának kivonatos ismertetése értéktelen lenne. Ezért esak annyit jegyzek meg, hogy a közosatornahálózat 1937 december 1-i állapotának megfelelően 53-5 millió P nemzeti vagyont képvisel. Hosszúságának fejlődéséről az 1. ábra, a külföldi nagyvárosokkal való összehasonlításról a 2. ábra ad képet. 1. ábra. Budapest közcsatornahálózatának fejlődése 1868-tól 1937-ig 8écs Madrid Rúma Koppenhága Brüsszel Budapest London Amsjerdam Berlin Zürich 1Г53 méter 2. ábra. 1 lakosra eső csatornahossz néhány európai nagyvárosban. A csatornázási járulékot eleinte csak a telkek homlokzathosszúsága alapján vetették ki. így azonban a csatornaméretek, anyagok és a fektetési mélység különbözősége miatt nagy ingadozások mutatkoztak a járulékkivetésben. Az érdekelt telektulajdonosok ebből eredő különböző és néha rendkívüli megterhelésének kiküszöbölésére a székesfőváros polgármestere évről-évre megállapítja 1 fm közcsatorna építési költségét. Az érdekelt telektulajdonos járulékterhe, —• a helyi adottságok miatt alkalmazott különleges építőanyagok vagy építési eljárások miatt, — ennél legfeljebb 25%-kal lehet több, az esetleges költségtöbblet további része a közületet terheli. Budapest szennyvizét négy csatornaszivattyútelep emeli a Dunába : a soroksári-úti központi, a kelenföldi, az óbudai és a még épülő angyalföldi. Közöttük a központi a legnagyobb, ahol a szivattyúk összteljesítménye 30 m'/mp. A szivattyúk előtt mechanikai úton (ülepítés és finom gereben történő szűrés) visszatartott, átlag évi 7000 m

3 szemét eltávolítási módja közismert lévén, itt inkább a csatornaiszap felhasználásának a folyó évben meginduló módját ismertetem. A csatornaiszapból, ha levegőtől elzárva rothadásnak indul, mocsárgáz (methán) fejlődik. Többéves kísérletsorozat azt mutatta, hogy 1 m

3 rácsszemétből 55—129 m

3 gáz keletkezik, melynek metántartalma 68—83%. A nagy fűtőértékű gázzal termelhető áram a szivattyútelep szükségletének mintegy 70%-át fedezi. További nyereség a kirothadt (20%-al csökkent víztartalmú) iszap fuvarköltségének kisebbedése, sőt esetleg trágyaként való eladása. A csatornafenntartási kirendeltség közérdekű munkájára jellemző, hogy a hálózatból évente átlag 24,000 m

3 iszapot távolít el. Budapest csatornázása a teljes és egységes (úsztató) rendszer szerint épült ki. A hálózat a viszonyoknak megfelelően magas- és mélyfekvésű övezetekre oszlik. A pesti Dunaparton mélyfekvésű főgyűjtő vonul végig, a budai oldalon ilyen, helyi nehézségek miatt, nem épülhetett, hanem önálló rendszerek épültek és fognak épülni, amelyek azonban a folyóval párhuzamosan haladó főcsatorna révén majd egységes egésszé köthetők össze. A pesti oldalon a Rákos völgye önálló rendszer. A magasabb övezetek csapadékvizei szabadon jutnak a Dunába, a szennyvizek a szivattyútelepekre futnak. A csatornahálózat méretezésére, — úsztató rendszer esetében, — a csapadékmennyiség mértékadó. A csapadékviszonyok megfigyelésére a fővárosban és közvetlen környékén a Meteorológiai Intézetnek 18, a fővárosnak 31 állomása van. (Közöttük 20 esőíró !) Ez a sűrű és már több mint 20 éve működő hálózat tette lehetővé a csatornák méretezéséhez szükséges mértékadó csapadékok megállapítását. A csatornahálózat bármely szakaszának legnagyobb terhelését az a csapadék szolgáltatja, amelynek időtartama a méretezendő csatornaszakasz vízgyűjtőterületének legtávolabbi pontjára hullott csapadékrészecskének lefolyási idejével azonos, mert ebben az esetben nincs késleltetés. A székesfőváros azokat a rendkívül heves záporokat veszi a méretezésnél alapul, amelyeknél nagyobb csak átlag négy évenkint egyszer fordul elő, viszont az így kiadódó mértékadó csapadékot Schrank szerint 0-741 tárolási ténye-