Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)
1. szám - Szakirodalom
137 községnek és azt munkája arányában meg is kell fizetnie, mert csak így lehet eredményes munkát várni. Zeilinger érdekes tanulmányban foglalja össze azokat az emlékeket, melyekből kitűnik, milyen nagy fontosságot tulajdonítottak már a régi időkben is a kutaknak és forrásoknak. Az emlékirat utolsó oldalai a „Landesamt" mérnökeinek irodalmi tevékenységét ismertetik. Az emlékiratot mindazok, akiknek hivatása lesz vagy hivatottságot éreznek arra, hogy Magyarország ivóvízellátásának megvalósításában résztvegyenek, érdeklődéssel fogják átolvasni és sok hasznos tanulságot fognak leszűrni belőle még akkor is, ha előre számolnak azzal, hogy nálunk a vízellátás feladatai és megoldási lehetőségei a legtöbb tekintetben eltérnek a németországiaktól. Vojcsik Lipót. Budapest Székesfőváros (Polgármesteri II. Ügyosztály): Előterjesztés a székesfőváros csatornahálózatának fejlesztése tárgyában. (Különlenyomat a Fővárosi Közlöny 1938-iki évfolyamából). 128 oldal, 12 ábra, 2 térképmelléklet. A csatornázás jelentőségére jellemző, hogy Berlinben a mult század hetvenes éveiben a tífuszhalandóság l°/ 0 0 volt s ezt az arányszámot a rendszeres csatornázás (és csak másodsorban az egészségügyi fejlődés) leszorította 0-02°/ 0 0-re. A csatornázás hiánya a közvetlen fertőzés veszedelmén kívül súlyos talaj fertőzést is okoz, sőt a rothadáskor keletkező gázok még a levegőt is megmérgezik. A csatornázás feladata a szennyvizek gyors elvezetése és ártalmatlanná tétele. Bővizű befogadó közelében nincs gond, de ilyennek hiányában drága és nehézkes a csatornázás és így alföldi városainknak egyik nyomasztó kérdése. A csatornázásnak még jó, bár nem célzatos eredménye a talajvízszint leszállítása, miáltal sok nyirkos, nedves lakás lesz egészségesebbé. A csatornázás nyomait már az asszir és babilóniai városoknál is megtaláljuk. A görögöknél és rómaiaknál pedig már fejlett (Pompei). A 738 m hosszú Cloaca Maxima Kr. e. 514-ben épült, Tiberius Kr. e. 15-ben csatornafelügyelői állást alapított. Toledóban a 12 km hosszú Cueva de Hercules nevű falazott téglacsatorna szintén régi eredetű. A középkorban nagy a visszaesés, — a kocsiút ak melletti folyókák szolgáltak a csapadék és szennyvizek, továbbá az ürülékek befogadására. Némi fejlődést jelent a külön pöcegödrök létesítése, majd az utcai folyókák lefedése, később pedig a helyükbe került facsatornák. A rendszeres városcsatornázást azonban csak később, az 1831. évi nagy kolerajárvány után indították meg az angolok. Budapest csatornázási múltja meglehetősen sivár, aminek magyarázata, hogy a Duna és a két árokövezet minden szennyet eltüntetett. A középkorból egyetlen csatornázási emlékünk maradt, Budán, a Donáti-utcában. Az 1800-as évektől, — habár rendszertelenül, — évről-évre építettek csatornákat. Az első átfogó csatornázási tervezetet egy angol vállalkozócég megbízásából Bazalgatte mérnök (London csatornázója) készítette 1869-ben. Ezt az általános tervet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa bírálta felül. Az ezalkalommal Reitter Ferenc által összefoglalt irányelvek alapján azután a főváros megbízásából 1875-ben három magyar és két francia mérnök készített újabb terveket. A pályatervek közül a Lechner-iélét fogadták el, a részlettervek feladata Martin fővárosi osztálymérnökre hárult. Többszöri módosítás után 1891-ben megindult az általános csatornázás munkája, és 1906-ig elkészültek a dunaparti, nagykörúti, az ezeket összefoglaló közös, a kőbányai és a magasanfekvő főgyűjtők, továbbá a központi szivattyútelep : csatornahálózatunk gerince. A háború után kiemelkedőbb munkálatok a rákosvölgyi főgyűjtő, a béke- és vezér-utcai gyűjtők és az angyalföldi szivattyútelep megépítése voltak. Buda csatornázása a 70-es évek után odamódosult, hogy a sok Dunára torkolló csatornát a folyóval párhuzamosan haladó gyűjtővel részben összefoglalták. 1915-ben az óbudai szivattyútelep épült meg. Kelenföld csatornázása és szivattyútelepe a háború után létesült. A hegyvidéki csapadék- és szennyvizeket az Aranyhegyi-, Szépvölgyi-, Ördög-, Lenke-úti és Határárkok vezetik le. Ezek nagyrésze a lakott területen boltozott. A csatornázás kiegészítése és a mellékcsatornák építése, — a rendelkezésre álló anyagiaknak megfelelően, — részben szükségmunkák keretében, állandóan folyik.
