Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Deseő Dénes: A mátrai magaslati gyógy- és üdülőhelyek vízzel való ellátása

243 folyás és az elosztó vezeték kiindulása van. A nyomócső egyszersmind vízleadásra is szolgál. Ebből indul ki a vasutasok üdülőjének a tápláló vezetéke, s a közel­jövőben ehhez tudunk csatlakoztatni mintegy három, esetleg négy hasonló nagy­ságú üdülőt vízellátás végett, s így a Felső-Mátra betelepítése addig is tovább­fejleszthető, amíg a vízellátási kérdést az előbb előadottak szerint megoldhatjuk. A Gyökeres-forrás vize a technológiai és anyagvizsgáló intézet szerint ammó­niát, nitritet, nitrátot nem tartalmaz, miértis egészségügyi szempontból kifogás ellene nincs. Változó keménysége 3 64 német fok, lúgossága 1'30, állandó kemény­sége 0 55, agressiv szénsav nincs benne, szulfát 0'0075 g/liter, Cl nyomokban. Ezért építőipari szempontból sem kifogásolható. Dr. Böszörményi orvos vizsgálata szerint (miskolci bakteriológiai intézet) bakt. coli nem volt kimutatható benne, s így ivásra alkalmas. 7. Tanulmányok, tervek a további vízszükségletek kielégítésére. Mátrafüred fejlődése — bár családi villák építése révén meg volna a lehetőség — egyelőre elakadt, mert az ivóvízkérdés megoldásáig több telket kiosztani nem lehet. Mátraháza környékén nagyobb mértékű építkezés a közeljövőben azért sem le­hetséges, mert a város a Kékes-szálló Rt.-nek a folyó évben építendő további 51 szobás újabb építkezésének elősegítésére olyan versenytilalmat ígért, hogy 20 esztendeig az A. f. 800 m magasan fekvő területeken másnak, mint a Kékes-szálló­nak, versenyt támasztható üzem létesítésére telket és építési engedélyt nem ad. A mostanság rendelkezésre álló terület tehát nem felfelé, hanem Mátraházától le­felé, mintegy T 690 m-ig terjedő területre korlátozódott és ennek a vízellátásról kellett gondoskodni. Gyöngyös város a Magyar Államvasutak Takarék- és Segélyszövetkezete által visszaadott területet és forrásokat 1935. tavaszán Matusek Máriának adta oda, hogy azon 22 szobás üdülőt építsen. Matusek Mária a két kis forrás vizét foglalta ; a közelebbié szabad eséssel jön be az épület pincéjébe, ahonnan motor emeli fel az épület padlásán lévő víztartányba. Matusek Mária üdülője nincsen bőven vízzel ellátva, ezért ha a város az egész Mátrára kiterjedő nagyszabású vízművet létesít, abból vizet fog igényelni. Hasonló­képen további vizet igényel a Szanatórium és a Honvéd Tiszti Üdülő is. Ezért a városnak további vízellátási lehetőségeket kell felkutatni, hogy a Mátra vidékének továbbfejlődését lehetővé tegye. Forrásvízzel való ellátásra komolyabb lehetőség nincsen, pedig 37 évvel ezelőtt Gyöngyösnek a vízellátását is a Mátra forrásaiból tervezték. Az Országos Közegészségügyi Hivatal 1899-ben mérte a gyöngyösi Mátra forrásainak vízhoza­mát. Mérték a Hármas-forrás (Szent László-forrás, Járulékos-forrás és a Mátra­házát ellátó forrás), a Gyökeres-forrás, a Nagyjávoros- és a Kisjávoros-forrás, a Nagyhidas-forrás (Pincekutak) és a Vályuskút vízhozamát. Az egészet másod­percenkint 5 5 liternek találták, és ebből közkutak útján kívánták az akkor 16.000 lakosú Gyöngyöst ivóvízzel ellátni. A Mátra komoly fejlődéséhez nagyobb vízmennyiségre van szükség, s ezt valamilyen úton meg kell szerezni, mert a Mátra fejlődését megakadályozni nem szabad. Ásott kutak Mátrafüreden nem adtak kielégítő eredményt, s a túlságos nagy költségek miatt a mélyfúrású kutakkal sem lehet kísérletezni figyelemmel a Gyön­gyös belső területén végzett fúrásokra. így a Mátra általános vízellátására a vizet 16*

Next

/
Oldalképek
Tartalom