Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Deseő Dénes: A mátrai magaslati gyógy- és üdülőhelyek vízzel való ellátása

244 vagy Gyöngyösről kell felnyomni, vagy a Mátrában nyerhető felszíni vízzel kell a kérdést megoldani. Magyarországon az u. n. felszíni vízzel való ellátással szemben indokolatlanul erős ellenszenv tapasztalható, bár Szolnok ivóvíz ellátása tulajdonképen felszíni vízből táplálkozik, mert hiszen a Tisza vizét egyszerű kavicsszűrővel tisztítva használják fel. A felszíni vizekből völgyzárógát által való tárolásával való ivóvízszerzés igen elterjedt Amerikában. így van ellátva New-York a Croton-folyó vizének 934 négyzetkilométer területű forrásvidékén való tárolással (280 millió köbméter). Németországban völgyzárógát által való ivóvízszerzés van Barmen, Chemnitz, Gevelsberg, Gotha, Solingen, Ronsdorf, Rüdenscheid, Lennep városokban. A Ruhr vidékén 633 7 km

2 területről 12 gát útján 182,000.000 m

3 medence űrtartalommal tárolják több mint 400 millió köbméter hozzáfolyás vizeit. A Wupper vidékéről mintegy 100 négyzetkilométer területen, 9 gát útján, 37 millió m

3 medence űrtartalommal tárolják 73 millió m

3 hozzáfolyás vizét. Völgyzárógáttal tárolt vízzel vannak ellátva Liverpool, Manchester, Edinburg, Bradford, Verviers, Königsberg városok, India, Peru, Kapföld, Kalifornia, Mexiko és az U. S. A. délnyugati részének városai. Magyarországon is építettek völgyzárógátakat, bár eddig nem ivóvízszerzési célból, hanem vízerőnyerés végett. A bohui földgát (Anina mellett) az Osztrák Magyar Államvasutak aninai vas- és bányaművének vízzel való ellátására és Anina vízellátására épült. A Karas mellékvizén 73 5 m széles völgyszorulatban 505.000 m

3 vizet tárolt. A gát koronájánál 4, talpánál 52 5 m széles volt. Ez bedőlt és akkor lent 7, fent 3 m-rel megszélesbítették. Nagyszeben erőtelepének céljaira épült a ferencfalvi-gát ; 27 m magas, lent 18 m, fent 3 m széles, és 1,200.000 m

3 vizet tárol. Kolozsvár erőtelepe céljaira a Kisriska-gát 26 m magasan, 35 m koronaszélességgel, 20'85 m alapszélességgel duzzasztotta fel a kiveendő vizet. A közelmúltban a Mátra túlsó oldalán, a recski állami ércbánya céljaira is épült egy 7 m magas völgyzárógát földből : a recski-gát. A völgyzárógáttal való víztárolás gondolatára engem dr. Finály Istvánnak 1920-ban végzett munkája vezetett. Nevezettet Gyöngyös város újjáépítési kormánybiztosa bízta meg annak a kérdésnek tanulmányozásával, hogy miként lehetne vízerőteleppel kapcsolatban a Mátra csapadékaiból tárolás útján kapható vizet Gyöngyös város ivóvízzel való ellátására felhasználni. 1920. évben végzett felvételei alapján dr. Finály a Gyöngyös felé futó források vidékét tanulmányozta. Tanulmánya szerint a gyöngyösi Mátra (Kékestető és az előtte lévő hegyek déli oldala) három völgyre oszlik : 1. a Szent László-forrásból és a hozzácsatlakozó forrásokból eredő Kallók völgye ; 2. a Jávoros-forrásokból és a Rabló kútból (ma Százados-forrás) eredő Csatorna-völgy ; s 3. a Vályús-kútés egyéb kis forrásokból eredő Vizeskeszői-völgy. Ezeknek a felső területe rendre : 2'86, 3'76, 2-19 km

2 nagyságú. Finály István a Csatorna-völgy patakját szándékozott A. f. 350 m magasságban, 21 m magas és 152 m hosszú gáttal felduzzasztani. Itt 25,000 m

2 elárasztott területen 180,000 m

3 vizet lehetett volna tárolni. Tárolni gondolta ezenkívül a gyöngyös-solymosi erdőből fakadó, 35 km

2 vízgyűjtő területű Nagypatak vizeit 345 m magasságban, 183 m hosszú gáttal. A 83,000 m

2 területű tóban 700,000 m

3 vizet lehetett volna tárolni. A párolgási veszteséget levonva, naponként 2200 m

3 víz állott volna rendelkezésre. Ezt a vizet